Századok – 1896

Értekezések - GRÓF WILCZEK EDE: A Horváthy család lázadása - II. közl. 705

710 A HORVÁTHY CSALÁD LÁZADÁSA, őrsége szabad elvonulása feltétele alatt átadta Novigrád várát és Mária királynét a velenczei tengernagynak, Barbadigo Jánosnak; igy került a királyné, nyolcz és fél havi fogság után, szabadságra. (Márki Sándor ugyan 10 havi és 10 napi fogságot említ; elfelejti azonban, hogy maga kimutatta, miszerint a diakovári merénylet nem történhetett 1386. szeptember hó közepe előtt. 1. Magyar tört. életrajzok, 1. évfolyam, 1. füzet, 96. oldal.) A lovagias Barbadigo nagy tisztelettel fogadta a szép fiatal, nagy megpróbáltatáson keresztülment fejedelmi nőt, és saját hajóján vitte Zengbe, hol őt a bátor és hű Erangepáni János oltalmára bizta. Mária élete végéig a legmelegebb hálával viseltetett megszabadítója iránt. Egyáltalán az elbeszélt esemény következtében egy ideig valóban benső viszony keletkezett Magyarország és Yelencze között, és a signoria csakugyan túltett magán a szeretetreméltóságban. Eényes követség által üdvözöltette Máriát Zengben, sőt, a mi eddig hallatlan volt, külön levelek által felszólította a dalmát tengervárosokat, miszerint a magyar koronának örök hűséget tartsanak. YI. Orbán pápa is irt Máriához üdvözlő levelet, melyben figyelmezteti, hogy Isten után leginkább a velenczeieknek köszönheti menekülését, és hogy hálás legyen irántuk. Egy pápa, mint Yelenczének szószólója! Ugy látszik, hogy a szép Mária regényes sorsa az összes politikai viszonyokat fenekestül felforgatta. Zengben maradt Mária, mig a hős Erangepáni a lázadóknak egy másik főfészkét, Medve várát is hatalmába kerítette, azután útnak indult, férjével való találkozásra, ki Budáról elejébe sietett. Zsigmond, ki már márczius hó 31-én meg lett koronázva Székesfehérvárott, és Mária Zágrábban találkoztak egymással julius hó 4-én, és itt egy pár hetet töltöttek, párthiveiket fejedelmi bőkezűséggel megjutalmazván. A fiatal királyi pár — a békéjét zavaró Erzsébet már nem létezvén — most a teljes egyetértés, sőt gyöngéd szerelem képét mutatta. Augusztus végén visszatértek Budára, melynek népe a legnagyobb lelkesedéssel fogadta. Ámde a tengervidéki lázadásnak még most sem volt vége, erős bástyát talált az Yranában, a Jánosvitézek várában, és a rendben magában. Természetes, hogy Zsigmondnak megkoronáztatása után egyik legelső tette volt, miszerint Palisznait felségárulónak nyilvánítsa és minden méltóságától megfossza ; helyébe NagymiliáJyi Albertéi nevezte ki vránai perjelnek, ezt azonban a vitézek csak egy csekély része fogadta el főnökül. A- magyar- és horvátországi Jánosvitézek ez időben már nem