Századok – 1896

Értekezések - JAKAB ELEK: Székely telepek Magyarországon - II. és bef. közl. 693

96 JAKAB ELEK. faluban. A házak száma 170, volt 131 jobbágy, 4 zsellér, 8 lipitor. Kérdezősködtem a határrészek, dtilők neve iránt, rámutatva a falutól délkeletre egy magasan fekvő nagy erdőre s kérdém nevét: Szárhegy — feleié a lelkész. Oláhúl is úgy hivják? kérdém. A lelkész igen-nel felelt. Ez magyar név, mondám neki. Azt én is tudom, de csak utolsó felét, a hegy-et értem belőle. Megmondám a Szár ősmagyar jelentését, a pap örvendeni látszott és csodálkozott, hogy ők nem tudták, mit beszélnek és neveznek meg. Ezután kérdeztem tőle: nincsenek-e itató válluval ellátott mezei kutaik vagy forrásuk ? De van egy különösen bőv vizű, a mit a barmok itatására használnak, neve: funtina puszta = pusztai kút; van tovább egyházaszo nevű határrész, a mit oláhosan ejt ki a nép, de hogy az tiszta magyar szó s egyházi birtok volt, maga a szó mutatja — az egyház ismeretes, az aszó völgyet tesz ó-magyarban. Bunyitay Vincze nagyváradi kanonok úrtól, mint e vidék legjobb ismerőjétől még a következő magyar vagy magyaros kiejtésű határrészek nevét tudtam meg, melyeknek teljes hitelességére elég az ő neve. Hármaság = erdő, oláliul is igy hivják. Nagy tó = oláhul: Tó csel mare. Bikallo = oláhul is így ejtik ki. Haraszt = oláhul is igy ejtik ki. Bekeszvölgy = oláhul Yale rekeszuluj. Kuras tó = oláhul is igy. Csuda völgy = oláhul Yale csudákuluj. Kankut == oláhul kan kútja. Hajom-ága. Kirts-ága, Paró hágója = Paro háguluj. ; Ezek meggyőzhetnek arról, hogy e falut az ős hajdankorban székelyek szállották meg, ők adták nevét, ők nevezték el az erdőket," mezőket, kútakat s forrásokat. A régi Bihar vára katonai őrsége (milites castrenses) közé tartoztak s az ő nevök maradt fenn a Yáradi Regestrum Scecul zaz nevében. Szabó Károly emiitett művében a széköl százról és székely telekről is szól s azt véli. hogy a széköl százból keletke• zett Székelyhíd és Székelytelek, mely akkor Székely falunak (villa Scecul) neveztetett; székely telepnek mondja a szomszé-I dos Sályit, Telegdet és a régi Adorján várát. Bunyitay Yincze •nagyváradi tudós kanonok: Biharvármegye oláhai és az TJnio . czimű akadémiai értekezésében érdekes felvilágosítást ad Szé- kelytelekről, Mező-Telegdről és a belényesvidéki oláhságról; kimutatja, hogy ők az egész vármegyében késő beszármazottak, nem őslakók; a legelső oláh falu Oláhtelck név alatt 1283-ban fur-