Századok – 1896

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: A magyarok eredete; őshazája és vándorlása - I. közl. 677

A MAGYAROK EREDETE, ŐSHAZÁJA ÉS VÁNDORLÁSAI. 685 maga ezt mondja a magyarokról: »Miután a turkokat említők, nem tartjuk czéltalannak megmagyarázni, miként rendezik hadaikat s miként kell ellenökben rendelkezni, mit azon alapos tapasztalásból tanúltunk, midőn mint szövetségeseket használtuk őket a bolgárok ellen.« Alábbb pedig ezt olvashatjuk nála: »Nagyon szomorítja őket (t. i. a magyarokat), ha közűlök némelyek a rómaiakhoz pártolnak — Mert mihelyt néhányan át kezdenek pártolni és általunk szívesen fogadtatnak, egész tömeg követi őket.«2) — Tehát maga a császár mondja, hogy »alapos tapasztalásból« ismeri a magyarokat s hogy azok közül sokan állottak az ő szolgálatában. Továbbá maga Bíborban született Konstantinus császár a következőkről értesít bennünket: a) 950 tájban, tehát éppen munkája írása idején, vendégbarátai voltak udvarában és asztalánál, Árpádnak egyik unokája, Termatzúsz, s Bultzúsz karkhász, kik minap tértek vissza hazájokba;3) b) több magyar származású ember szolgált nála, császári testőrségében, mint altiszt:4) c) abban a hadseregben, melyet Romanus 935-ben Longobardia ellen küldött, az idegen vitézek sorában 84 magyar is volt;5) d) a béke biztosításául magyar kezesek tartózkodtak udvarában öt esztendeig (943 — 948) ;6) e) végre követek lítján összeköttetésben állott a khazarokkal és bessenyőkkel, a magyaroknak szövetséges, illetve ellenséges szomszédaival, sőt khazar származású altisztek is voltak testőrségében.7) Ezekből az adatokból látható, hogy Bölcs Leo és Konstantinus császárok s az ő környezetük személyesen, színről színre ismerték a magyarokat, — tehát Hunfalvy Pál nem mondott igazat. Mindenki beláthatja, hogy ennek a két császári írónak tanúskodása egészen más természetű mint Rubruquis és Herberstein állítása, hogy a magyarok elei a baskír *) Szabó Károly id. m. I. köt. 83. 2) Ugyanott 92. 3) Szabó Károly: Magyar Akadémiai Értesítő I. köt. 152. *) »Az alsóbb asztalokhoz meghivatnak a hetairiabeli (testőrség) idegen altisztek, t. i. a turkok, khazarok s a többiek, számszerint ötvennégyen. S az idegenek saját dolmányaikban vezettetnek be. U. o. 159. 1. B) Szabó K. M. Akad. Ért. I. k. 158. 8) Szabó Károly Kisebb tört. munkái I. köt. 136. 1. jegyz. 7) Ugyanő M. Akad. Ért. I. 159.