Századok – 1896

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: A magyarok eredete; őshazája és vándorlása - I. közl. 677

A MAGYAROK EREDETE, ŐSHAZÁJA ÉS VÁNDORLÁSAI. 681 a vélemény, liogy ezek valamikor, vagy mások szerint az I. század végétől 558-ig, Jugra tartományában laktak volna, a mely az Ural hegység két oldalán, az északi szélesség 56—67° fokai közt terűit el.1) Bizonyitja-e ezt a véleményt a történelem? Nem! A dolog úgy áll, hogy Herberstein Zsigmond (a ki 1516. és 1529. években Moszkvában járt követségben) a legelső ember, a ki a XVI. század első felében azt írta, hogy: »Juharia (= Jugria, Jugra), ex qua olim Hungari progressi, Pannoniam occupaverunt, Attilaque duce multas Europae provincias debellarunt.« 2) S a nevezett író a következő szavakkal bizonyítja (?) ezt az állítását: »Ajunt Juharos in hunc diem eodem cum Hungaris idiomate uti, quod an verum sit, nescio. Nam etsi diligenter inquisiverim, neminem tamen eius regionis hominem habere potui, quo cum meus famulus, linguae Hungaricae peritus, colloqui potuisset.«3) Látjuk, liogy mind Rubruquis-nak, mind Herbersteinnak az az egyetlen argumentuma, hogy »azt mondják.« De hát elfogadhatja-e a történeti kritika bizonyítékul az olyan emberek állítását, a kik sok századdal később éltek azon dolgoknál, melyekről beszélnek, s még azonfelül ők maguk nem is kezeskednek a szavukért, maguk sincsenek meggyőződve állításuk igazságáról, hanem egyszerűen arra hivatkoznak, hogy »azt mondják« ? Az én erős meggyőződésem szerint ilyen tanúskodást nem szabad elfogadni a kritikával dolgozó történetírónak ; a ki pedig elfogadja és épít reá: az nem veszi komolyan a történelmet, csak játszik vele. Hiszen Herberstein maga bevallja, hogy nem állott módjában személyesen meggyőződni annak igaz voltáról, a mit hallott, — és történetíróink mégis elhitték az általa följegyzett mende-mondát! Még szembeszökőbb a történeti kritika elhanyagolása abban az újabb állításban, hogy a magyarok az avarok föllépése előtt az északi oczeán közelében, az Ural hegység ]) L. Kuun Géza : Belationum Hungarorum história antiquissima. I. köt. 65, 78, II. köt. 64 és 65. — Hunfalvy P. Magyarország Ethnographiája, 262. 2) L. Kuun Géza id. m. I. 64. 3) Ugyanott.