Századok – 1896

Tárcza; Állandó rovatok - Vidéki társulatok - 668

€72 TÁRCZA, temen. 1844—49. ugyanitt mint rendkívüli tanár működött s egyszersmind Frigyes Vilmos lierczegnek. a később oly szerencsétlen véget ért III. Frigyes császárnak nevelője volt. 1868. a berlini egyetemen az ókori műtörténet rendes tanárává s ezzel kapcsolatban a berlini királyi muzeum régiségtani osztályának igazgatójává neveztetett ki. Első irodalmi dolgozata műfordítás görög költőkből, melyet Geibel Emmanuel költővel, tanulókori barátjával közösen végzett »Klassische Studien« (Bonn, 1840) czim alatt jelent meg. Ezt szakadatlan sorban követték műtörténeti, epigrafikai és történeti művei, melyek közül nevezetesebb Peloponesus 2 kötet (Gotha 1851 — 53.) mely Görögország déli részének legalaposabb leírása topographiai, történeti és archaeologiai szempontból. Griechische Geschichte 3 kötet (1. kiadás: Berlin, 1857 —1861: 6. kiadás: 1887—9), mely magyarul is megjelent hat kötetben a m. tud. Akadémia kiadásában. Ez utóbbi műve tette nevét leginkább ismertté külföldön s nálunk is. Bár a helyes politikai felfogás, kritikusai szerint, hiányzik nála, de mindamellett a szép stil, egységes felfogás, a mondai s műtörténeti tárgyaknál kiváló előszeretettel időzés biztosították néjDszerűségét. Másik nagy műve, melyet Hirschfeld és Adler tanárokkal együtt adott ki: »Die Ausgrabungen von Olympia« (Berlin 1877—8) czim alatt három kötetben jelent meg. Első sorban az ő kitartó fáradozásainak s irodalmi izgatásainak köszönhető, hogy a porosz kormány itt ásatásokat eszközöltetett. E nagy műve mellett több kisebb műve foglalkozik ezenkívül Olympiával (Olympia: (Berlin 1852); Topographie von Olympia stb.) Egy nagy műve »Stadtgeschichte von Athen« (Berlin 1891) czimet visel, szintén több kisebb önálló műve foglalkozik Athen régiségeivel, helyrajzával stb. Mint a' berlini tudományos akadémián a philologiai-történeti osztálynak negyven éven át titkára, számos ünnepi és emlékbeszédet tartott, a melyek 2 kötetben összegyűjtve »Altertum und Gegemvart. Beden u. Vorträge« czim alatt két kiadást értek (2. kiadás 1886); folytatását képezi a »Unter drei Kaisern« (Berlin 1889.) cz. beszédsorozat. Es ezeken kivül vannak még számos akadémiai értekezései, melyeknek czim szerint felsorolása lapokra terjedne. Julius 11-ikén hunyt el Berlinben, s benne a berlini egyetem tanárkara egyik legszeretetreméltóbb alakját, a görög régiség-és műtörténet egyik legalaposabb ismerőjét, és művelőjét, vesztette el. —zs—