Századok – 1896
Tárcza; Állandó rovatok - Vidéki társulatok - 668
TÁRCZA. 669 László főispán nyitott meg, Fraknói Vilmos »A biharmegyei és nagyváradi muzeum kultúrai feladatai« czimű értekezését olvasta föl. Bemutatjuk belőle a bevezetést, melyben Szent-László király érdemeit fejtegeti. »Ezeréves állami létünk magasztos ünnepköre, melynek varázsa alatt áll, él az egész ország ; a mai nap, melyet Szent-László király emlékezetének szentel az egyház és az a jelentőségteljes esemény, a mit vármegyénkre és városunkra egy uj kulturai intézmény születése képez : nemes hármóniában összeolvadó eszmék és érzések forrásait nyitják meg lelkünkben. A nemzet, mikor most megilletődve tekint vissza válságokban gazdag múltjára; a veszélyekre, a mik között forgott; a csapásokra, a miket viselnie kellett: természetszerűen fokozott érdeklődéssel veti föl azt a kérdést, hogy vájjon hosszú életét, erőteljes fönmaradását milyen tényezők közreműködésének köszönheti ? Történetírók és publicisták, az egyház és az állam tekintélyei kivételes egyértelműséggel adják meg a választ: »A magyar nemzet úgy kerülte el az enyészetet, hogy egyaránt tanúsított állhatatosságot fajának lényeges sajátosságai megőrzésében és készséget a nyugati kereszténység vallási, kulturai és politikai eszményeinek fölkarolásában. A kelet népe és a nyugati kereszténység között létesült ezen áldásthozó frigy létesítésének dicsősége első szent királyunk nevéhez fűződik ; de állandóságának biztosítása Szent-László műve. István apostoli lángbuzgalma és államférfiúi bölcsesége sugallatait követve, kimélet nélkül, fegyver hatalmával lépett föl azok ellen, a kik az ősi valláshoz és az. ázsiai intézményekhez ragaszkodtak ! E mellett nemzete átalakításának föladatában eszközök gyanánt csak idegeneket használhatott; sőt kényszerítve látta magát arra, hogy a trónöröklésből a nemzeti dynasztia sarjait kizárja és utódjává Pétert az olasz fejedelem fiát fogadtassa el. Ilyen módon uralkodása alatt az állami érdekek és a nemzeti érzések között bizonyos dissonantia jött létre, mely megakadályozta azt, hogy a külső virágzásnak örvendő új intézmények szelleme a nemzeti magyar fajt egészen áthassa, az ázsiai népet európai nemzetté idomitsa. És mikor a Szent-István halála után beállott politikai válságok közepett az idegen befolyás túltengése az ország állami függetlenségét megtámadta : a nemzeti visszahatás a kereszténységet Magyarországban ismételten fenyegette a megsemmisítés veszedelmével. Ezt a veszedelmet véglegesen, mondhatjuk örök időkre Szent-László hárította el, kit egyénisége és életpályája arra mintegy praedestiuáltak, hogy a legradikálisabb nemzeti politika híveit kibékítse is a kereszténységgel. Kimagasló alakjával és rendkívüli testi erejével, rettenthetleri bátorságával és a tábori élet szeretetével, a nemzeti ideál megtestesülése gyanánt tünt föl. Az Árpád-ház mellőzött, jogaitól megfosztott ágának sarja lévén s maga is idegen földön száműzetésben születvén : a nemzetnek épen az a része, mely Szent-István alkotásaival szemben ellenséges állást foglalt el, rokonszenvvel fordult feléje. Ez az érzés rajongó szeretetté magasztosúlt föl, mikor László hazájába visszatérve, ifjúkorától fogva a nemzet harczaiban szüntelenül részt vett, nemcsak külső támadások visszaverésére, hanem a nemzeti ellenzék élén I. Endre és Salamon királyok ellen is, mikor ezek, német pártfogásra támaszkodva a nemzeti közvéleménynyel daczoltak.
