Századok – 1896

Értekezések - FIÓK KÁROLY: Szabartoiasfaloi. A magyarok régi neve Konstantinosnál 607

SABARTOIASFALOI. 615 Ahlquistnál ox, u/ és ulc. Vologodszkinál oq, oh. ug, uh főt, fejezetet és főembert jelent, déli ostjákban (Castrénnál 79. 1.) € szó ti/, öx és oux (két szótag) alakban van meg. Az oux szónak pluralisa oux et; azon szó ez, melyet Herodotosnál Au/et-ai átirásban, még pedig elég tiszta átírásban látunk. A szó jelentését az indoscytha érmek ugor feliratából ismerjük. Ott az ugor felirat ug és oux szavainak az érmek másik oldalán görög feliratban ßaoilevc, sanscrit feliratban pedig mahäräja és räjädiräja (»nagykirály« és »királyok fökirálya« felel meg. Lásd: Árják és ugorok érintkezéséről, 46 s köv. lapjait. Kétségtelen tehát, hogy az Auxetai értelme = »királyok* Kettős plurális képzővel van a szó ellátva, éppen mint a Sabart-oi Konstantinosnál. Mondjam-e, hogy az ux szó »király« jelentésben Konstantinosnál is előfordúl a Dnjeper folyó Baruch nevében. A vär=viz sanskrit szó nem él ma már az ugor nyelvekben, de élnie kellett egykor, mit több helyről tudunk bizonyítani. Ha megnézzük, hogy mily szertelen magasztalással dicsőitik a skythák a Dnjeper folyót már Herodotosnál (IV. k. 53. f.) azt kell mondanunk, hogy a vär-uch=vizek királya elnevezés csakugyan reá illett. Visszatérhetünk tárgyunkhoz. Kitérésünk eredménye az hogy a Herodotos Basiléioi Skythai elnevezése valóban »király skythát« jelent, mit a latinok igen helyesen adtak nyelvükön skythae regii kifejezéssel vissza. Nem áll tehát az, hogy a Basiléioi kifejezést a történet atyja a Basal nevet elrontva csinálta volna. Ali épen az ellenkező: hogy t. i. ha valahol a Basal, Basil, Bizal (Vámbéry így írja a Josephus levelében levő nevet) szó tényleg előfordulna, mit eddig beigazolva nem látok: akkor az csak a Herodotos Basiléioi szavának elrontása lehet. Nem lévén kimutatható a Basal név, hiú azon felvétel is, hogy az Asfal ebből rontatott volna el. És Kuun Gézának nagy fáradsággal és tudománynyal épített ez egész elmélete elveszt egyszerre minden alapot és tudós tévedésnek bizonyúl. Magáról az asfal névről az én felfogásom egészen más. Nézetem szerit az asfal név nem eqy, hanem két szóból u. m. egy kötőszóból (äs), és egy népnévből Fal alakúit, As Falói tehát = és Fálok. As a mai vogulok nyelven kapcsoló kötőszó és jelentésben. A magyar és, is-nek a Halotti Beszédtől a XVI. századig es alakját ismerjük. A Sabart-asfal kifejezésben talált ugor pluralis-rag (a t) arra utal, hogy ezt az egész nevet ugor ajakról eredőnek tekintsük. A sabirokról pedig Konstantinos azt tanítja, hogy a magyarokkal egy nemzettes-40* V