Századok – 1896

Értekezések - FIÓK KÁROLY: Szabartoiasfaloi. A magyarok régi neve Konstantinosnál 607

SABARTOIASFALOI. 613 állok: a mai déli azaz Irtis melléki osztjákok, kiknek, mint már bebizonyítottam, (1. Századok 1895. (XXIX. évf.) 886—889. lapjait) nyelve ugyanazon nyelv, melyet egykor a hunok beszél­tek, kanda-Jcu névvel nevezik ma is magokat: ez a név pedig az ő nyelvükön »király embert« jelent, a kanda egy levén a töröknek gúnyolt, de minden izében magyar Jcende x) szavunk­kal, mit Ibn Rosteh feljegyzésének köszönhetünk. De erről máskor többet szólunk. Most feladatunk azon kérdést megoldani, hogy a Skytliae Basilii név csakugyan a conjecturált Basal névből elrontott szó-é, mint Kuun véli; más szóval Herodotosnak, ki e kifejezést megalkotta, bűne vagy érdeme rejlik-e e névalkotásban ? A megoldás igen egyszerű, világos és meggyőző. Be aka­rom bizonyítani azt, hogy a skythák neveként a Jcirály kife­jezést Herodotos két különböző nyelven jegyezte fel u. m. görögül és ugorul (mondjuk szabatosabban mai nyelven: déli osztjáhid), tehát anyanyelvén kívül oly nyelven is, melyből ő maga épen semmit nem értett és így e nyelven hamisítani is képtelen volt. Még gyanú sem férhet hozzá! Herodotos miután hires IV. könyvének ötödik fejezeté­ben elmondja, hogy Targitaosnak, a Skythák ősének, három fia volt u. m. Lí-po/, Ar-po/ és Kolak (nála Amó\aig, 3 Aortáiéiig és Kólájáig, magyarul: Utolsó fiú, Nagy fitt és Holló) így folytatja a 6. fejezetben: Lipox tói származtak azon Skythák, kik au/etai nemzet­nevet viselnek; a középsőtől Arpo/tói a Katiaroi (rectius Katarioi) és a TraspieJc, a legifjabbtól a királyok, kik Para­latáknak {rraoalúrai) neveztetnek. Érdekes, de a szöveg értelmét legkevésbbé sem zavaró cserét hozott a hallásból jegyezgető Herodotos e szövegbe: az utolsó fiúnak (kinek Herodostól nem értett neve is, ha ugyan ez névnek veendő: Utolsó fiú) és a tőle eredő nemzetségnek (kiket minden mythologia követelése szerint a királyság illet) *) Kende szavunkat Vámbéry magyarázta legelőbb az állítólag létező (!) kündü (. Jk.Á5 ) altáji török szóból. És voltak tudó­saink, kik biztatására szépen lépre mentek. Sőt olyan nincs, ki oda ne került volna. Az a gyári szó, hindii, mit a szótárak nem ismernek, »tisz­teltet« jelentene Vámbéri szerint, nem királyt; kiindítnek iratik és mon­datik, nem kendének. Nálunk a Kende szóalak a Kende, Kendeffy család­nevekben máig él, tehát kiejtése és alakja biztos és határozott. A »lcün­dűvel« azonosítást pedig Vámbéri is csak conjecturára, rossz leirás felvéte­lére alapította, amiről, mint már látjuk, szó sem lehet. Kende és Kündü azonosítása pedig hangtanilag tiszta absurdum. Tény, hogy a »kende*. tőben, képzőben és képzési módban tiszta ugor szó ; magyarázatát lásd »Árják, ugorok érintkezéseiről« cz. művem 50. 1. SZÁZADOK. 1896. VII. FÜZET. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom