Századok – 1896
Hivatalos értesítő - Felhívás társulati tagok lakhelyére vonatkozólag - 580
598 JAKAB ELEK. azt írja, hogy Magyarországon a határok őrei széJcely-eknek neveztettek. Fejér György (»De Avitis Magyaror. etc. Sedibus« czímű 1835-ben írt műve 69. lapján) úgy nyilatkozik: »álmodnak azok, akik a székelyek nevét akár a scythulus, akár a siculus szótól eredeztetik, holott az, az ő katonai szolgálatuktól, t. i. a határok őrizésétől származott, ami hazai szokásuk szerint kötelességük volt. Mert ezek a hajdani időben a nép nyelvén (vulgariter) székeli-nek hivattak, amit Timon jegyzett meg, s b. Apor Péter (csikszéki fő királybíró) is igazolt. Ezt IV. Béla, V. István, IV. László és IIL Endre királyok oklevelei is megerősítik, melyek szerint más határok őrei is így neveztettek, s érvül közli a Vág melléki székelyeknek IV. Béla adta ily értelmű kiváltságlevelét. Tehát a székel-ek népies nevéből (ex Szekelorum nomine vulgari) költötték az erdélyi székelyek nevét, s okoskodását így végzi: Csak csipások és borbély legények nem látják, hogy a mi Székely földünk (nostra Siculia) sem több sem kevesebb, mint Magyarország, s a székelyek nem egyebek, mint határkerülő őrök. Pray után a német Schlözer (Urkundensammlung sat. czímű 1795-ben megjelent művében) nyilatkozott a kérdésről Timon véleményével összhangzólag, a székelyeket a magyar királyok által — a szászok után — határőrségre betelepítetteknek állítva. Hasonló nézetet terjesztett földiéi közt Büsching szintén német földrajzíró, aki (Auszug aus meiner Erdbeschreibung Hamburg, 1776.) czímű művében besenyőnek tartja s szintén ó'r-nek íija a székelyt, akik szerinte a magyar birodalom határain laknak, azért székely nevök annyi, mint határőr. Horváth István e névnek ismét más magyarázatát adja. A székely szó — úgy mond ő — a szék és elöbői származott, ami annyi, mint szék-elő (sedis initium). Hivatkozik egy 1566-iki oklevélre, melyben a székely név többször jő elő ezen jelentésben, mely oklevél arról értesít, hogy a Pegécz-vári erdőt nem a szabadosok (libertini), a magyar nép nyelvén (vulgo) székelyek (siculi) őrzik, hanem a várban levő gyalogok. Jerney János nézete is egyezik ezzel. Podhraczky József (De Originibus et Gestis Ungarorum etc. czímű 1833-ban megjelent művében) Timon és Horváth e tárgy felőli nézetét tanúvallomásokkal igyekszik igazolni, részletesen adván elő a jászói monostor egy 1640-iki, de 1595-ben kelt esketés másolatát, melyben gyorsaságos (Agilis) Káthay Imre tanú azt vallotta, hogy ő néhány évig Fyzér várában határőr, a nép nyelvén székely (siculus) volt. Hunfalvy Pál mind e nézeteket összefoglalva adta elé és alkalmazta az erdélyi székelyekre. Az ő nézete ez időben a vág-völgyi székelyekről ez volt:
