Századok – 1896

Hivatalos értesítő - Felhívás társulati tagok lakhelyére vonatkozólag - 580

SZÉKELY TELEPEK MAGYARORSZÁGON. 587 Péter nevű fia, s a székely így jelöli meg azt, akiről szó van: Pál Péter Peti. Pintér nézete az, hogy a palócz családok hadankénti berendezése nincs meg a magyar, kun és szomszédos szláv népeknél. Ez tény. De megvolt a székelyeknél; azonban itt nem a családok együtt birtoklását, hanem a nemzetségeknek a haza fegyveres védelmére való közös kötelezettségét fejezte ki, s a nemzetség és katonáskodás magasb államjogi fogalmaiban már eleve benne foglaltatott a székely ősi szabadság és -ősi nemesség. A hány nemzetség volt egy székely községben, annyi hadat tett, akár törzs, akár mellékcsalád volt. Egy vagy több község nemzetségi hadainak hadnagyuk volt, ezeknek századosuk, a századoknak ezeres kapitányuk, s mikor a király vagy az erdélyi fejedelem hadba ment, ezeket hívták zászlójuk alá, ami még a XVI. században is véres, azaz vérbe mártott volt, ezek pedig a falvak hadait és hadnagyaljait gyűjtötték össze. Szülőföldemen Szent-Gericzén, a régi Marosszékben még gyermekkoromban is had-nak nevezték a nagyobb régi nemzetségeket; természetes, hogy e szónak már ekkor csak képletes értelme volt. Mind a palócz, mind a székely hadrendszer magyar intézmény volt, eredeti és fajfentartó, s mindkettő más-más rendeltetésű. De máig fenmaradása s mindkét nép erős szabadságszeretete és katonai szelleme arra mutat, hogy az a hajdankorban mindkettőnél összetartotta a törzseket s megvédte birtokaikat a századok pusztító rombolásai közt. A palócz hadról egy jellemzőt még megemlítek. Hogy az egészen családi jellegű volt, mutatja az, hogy tagjai nagy meghasonlás esetében szétválhattak, amit palóczosan válakozásnak neveztek. Ez egy kenyérnek annyifelé vágása által történt, a hány család vagy törzs volt a hadban, vagyis ahány részre szétbontakoztak, amit a törzs vagy családfő tett meg, s ezt így fejezték ki: éö széltük=elszeltük a kenyeret. E nélkül a szétválás jogi ténynyé nem vált. Egyik szép jellemvonásuk a palóczoknak a vallásosság: templomjáró, adakozó, a templomban férfi és nő énekel és buzgólkodik, papját tiszteli, a búcsúkat igen szorgalmasan látogatják .... A székely nép is általában véve vallásos, kivált pedig a csiki katholikusok; búcsúik mintha nemzeti ünnepek volnának, ahol az egyházi áhitatoskodások közé világi ének és hazafias hymnucz vegyül. A palóczok ősvallása a nap-isten imádása volt, a mit ma is nem egy palócz ház homlokzatán egy nyitott szem m jelképez. A székelyeknél is megvolt a Bál-isten tisztelete, a