Századok – 1896

Hivatalos értesítő - Felhívás társulati tagok lakhelyére vonatkozólag - 580

SZÉKELY TELEPEK MAGYARORSZÁGON. 587 Péter nevű fia, s a székely így jelöli meg azt, akiről szó van: Pál Péter Peti. Pintér nézete az, hogy a palócz családok hadankénti berendezése nincs meg a magyar, kun és szomszédos szláv népeknél. Ez tény. De megvolt a székelyeknél; azonban itt nem a családok együtt birtoklását, hanem a nemzetségeknek a haza fegyveres védelmére való közös kötelezettségét fejezte ki, s a nemzetség és katonáskodás magasb államjogi fogalmai­ban már eleve benne foglaltatott a székely ősi szabadság és -ősi nemesség. A hány nemzetség volt egy székely községben, annyi hadat tett, akár törzs, akár mellékcsalád volt. Egy vagy több község nemzetségi hadainak hadnagyuk volt, ezeknek századosuk, a századoknak ezeres kapitányuk, s mikor a király vagy az erdélyi fejedelem hadba ment, ezeket hívták zász­lójuk alá, ami még a XVI. században is véres, azaz vérbe mártott volt, ezek pedig a falvak hadait és hadnagyaljait gyűjtötték össze. Szülőföldemen Szent-Gericzén, a régi Maros­székben még gyermekkoromban is had-nak nevezték a nagyobb régi nemzetségeket; természetes, hogy e szónak már ekkor csak képletes értelme volt. Mind a palócz, mind a székely hadrendszer magyar intézmény volt, eredeti és fajfentartó, s mindkettő más-más rendeltetésű. De máig fenmaradása s mindkét nép erős sza­badságszeretete és katonai szelleme arra mutat, hogy az a hajdankorban mindkettőnél összetartotta a törzseket s megvédte birtokaikat a századok pusztító rombolásai közt. A palócz hadról egy jellemzőt még megemlítek. Hogy az egészen családi jellegű volt, mutatja az, hogy tagjai nagy meghasonlás esetében szétválhattak, amit palóczosan válakozás­nak neveztek. Ez egy kenyérnek annyifelé vágása által tör­tént, a hány család vagy törzs volt a hadban, vagyis ahány részre szétbontakoztak, amit a törzs vagy családfő tett meg, s ezt így fejezték ki: éö széltük=elszeltük a kenyeret. E nél­kül a szétválás jogi ténynyé nem vált. Egyik szép jellemvonásuk a palóczoknak a vallásosság: templomjáró, adakozó, a templomban férfi és nő énekel és buz­gólkodik, papját tiszteli, a búcsúkat igen szorgalmasan látogat­ják .... A székely nép is általában véve vallásos, kivált pedig a csiki katholikusok; búcsúik mintha nemzeti ünnepek volná­nak, ahol az egyházi áhitatoskodások közé világi ének és hazafias hymnucz vegyül. A palóczok ősvallása a nap-isten imádása volt, a mit ma is nem egy palócz ház homlokzatán egy nyitott szem m jelképez. A székelyeknél is megvolt a Bál-isten tisztelete, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom