Századok – 1896

Hivatalos értesítő - Felhívás társulati tagok lakhelyére vonatkozólag - 580

SZÉKELY TELEPEK MAGYARORSZÁGON. 585 az által megsokszorozva a magáét s fokozva családja jóllétét, valamint sok él napszámosságból s kézi munkája béréből tartja fenn magát és övéit. Ez a földbirtok közép mértéke és eloszlása a székelység között is, azon különbséggel, hogy a palóczok jobbágy földet, a székelyek őseik által fegyverrel szerzett első foglalásu székely nemes örökséget birtak s birnak ma is. Köztük is aránylag kevés haladja meg a 10—20 hold saját birtokot, a legtöbb egy antiqua sessiót tevő belsőt s annak megfelelő külsőséget birt, a miből a család megélt s a királyt és nemzeti fejedelmeket lóval szolgálhatta; egy nagy résznél a családfentartás erőalapja bérletből, kereskedésből és napszámbérből került ki. E két nép lakóföldje a természettől is hasonlóan van alkotva: sok a kopár hegy és hegyszakadék, terméketlen szikla, völgyek és patakok, nagy erdőségek és kevés térség. A palóczok közt az Ipoly és Zagyvavölgy, a Sajó mente, Rimavölgy és Cserhát; a székelyek földén a háromszéki, csik-gyergyói sikság, Barczaság, az Olt, két Küküllő, két Homoród és a Marosfelvidék térsége. A székelyföldön mégis jóval több a kőszikla, erdő és patak. Föltűnő maradványa a hajdankornak a palóczok közt a nemzetiségi törzsek had-elnevezése s a családok hadakra oszlása. Pintér ugy tudta, hogy a palóczokon kívül máshol nem használták a nemzetség helyett a had elnevezést. Szabó Károly Szabolcs vármegyéről is írja, de Pintér nem bizonyos róla. (A palócz okról stb. 18. 1.) Egy nemzetségi hadban van 5—10 család. Törzsfő a legöregebb, aki az egész törzs gazdája, neje annak gazdasszonya. Jellemző, hogy a palócz asszonynak nincs férje, csak ura. így van a székelyeknél is. A gazda kezeli a had közös birtokát, védi jogait, gondoskodik szükségeiről, fizeti az adót, kiházasítja a fiakat, lányokat. O a törzs vagy had patriarchája. Az utóbbi viszi a gazdasszonyi teendőket, a háztartást; a fiuk dolga a mezei és minden férfi munka ; a lányoké a sütés-főzés, kender-munka, fonás, kötés, kertmivelés, a háznép fejérneművel ellátása. A törzsfőhöz tartoznak a fiai és lányai után alakult mellék családok, melyek 10—20—30, sőt 40 — 50 családra is fölszaporodnak s ugyanannyi külön családot alkotnak. Némely község egész lakosságát egy had teszi. Ilyen Ivád községe, mely az Ivád-had 30-nál több külön családjából áll, a nélkül, hogy a vérvegyülés hiánya a faj gyöngülését mutatná, sőt az egész község népe szép és erőteljes testalkatú. Alkalmam volt, mint a m. tud. akadémia kézirattára rendezőjének, 1859-beli hivatalos összeírását látni Nógrádmegye