Századok – 1896
Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Adalék Mária királynő diplomatiai összeköttetéseihez 542
544 ALDÁSY ANTAL. Azonnal megindultak a kisérletek, hogy szabadságukat visszanyerjék. Első ilynemű kisérlet, melyről okleveles bizonyítékunk van, a vertusi grófé volt, ki 1384 julius havában indítá útnak követségét Ragusába. A követség Velenczén át utazott, s a gróf felhasználta az alkalmat, hogy Velencze közbenjárását ez ügyben megnyerje. Általában Velencze közbenjárását úgyszólván mindenki, maga VI. Károly franczia király is igénybe vette, a mint erről alább lesz szó. A követek azon kérést terjesztették a velenczei tanács elé, küldene követeket Ragusába velők együtt a foglyok érdekében. A tanács 1384 július 26-án foglalkozott e kéréssel és határozatba ment, hogy Molino Eerencz küldessék a követekkel együtt Ragusába.1) Á követség létre is jött,2 ) de, mint a következőkből látni fogjuk, eredménye nem volt. A velenczei köztársaság a nyár folyamán újból küldött követet Ragusába a foglyok érdekében, szintén eredmény nélkül, a mi az október 8-ki tanácshatározatból világosan kitűnik. A foglyok érdekében azonban nemcsak a vertusi gróf járt közbe. Luccari szerint közbenjárt még Orbán pápa, Durazzoi Károly, Lajos anjoui herczeg, Visconti Bernabó és VI. Károly franczia király.3) A mi ezeket illeti, csak az utolsó kettőnek közbenjárására van okleveles bizonyítékunk. Lajos herczeg közbenjárását okmánynyal támogatni nem tudjuk. Tekintve azonban azt, hogy ő szeptember 20-án halt meg, a francziák pedig julius 26-án — mint ezt'a velenczei tanácshatározatból látjuk — már foglyok voltak, nem lehetetlen, hogy Lajos is tett lépéseket a foglyok szabadon bocsátása végett. Ellenben azt bizonyosra vehetjük, hogy sem VI. Orbán, sem Durazzoi Károly nem jártak közre, mert bajosan hihető, hogy a nevezettek az ellenség pártját követő foglyok érdekében közrejártak volna. VI. Károly mihelyt meghallotta, hogy alattvalói Ragusa fogságába kerültek, maga is hozzá látott, hogy őket fogságukból kiszabadítsa. Kapóra jött neki, hogy ép ez időtájt követség járt részéről Magyarországban a Mária királynő és az orleánsi herczeg közt tervezett házasság érdekében.4 ) A kedvező viszonyt ') » . . etiam pro securitate et bono nostro et navigiorum nostrorum« mondja a tanács határozata. Dipl. eml. Anj. korból III. 295. szám. 2) Erre mutat a velenczei tanács október 8-ki határozata u. o. 297. szám. 8) Luccari i. h. 66. ') L. ezen ügyről Wenzel : Mária királynénak Lajos orleánsi herczeggel véghezment házasságáról. Akad. értesítő XI. kötet 1851. Márki : Mária királynő. Budapest, 1885. 56—57.11. Pór Antal : az Athenaeum milleniumi magyar történetének III. kötetében a 361—362. lapokon.
