Századok – 1896

Értekezések - TÉGLÁS GÁBOR: Az Al-Duna felső zuhatagjainak szerepe a rómaiak történetében Trajánus felléptéig 505

512 AZ AL-DUNA FELSŐ ZUHATAGJAINAK SZEREPE STB, is, hogy alig О'з in. esnek a legmagasabb vízállás fölött, ugy hogy az első jégzajlás menthetetlenül elsodorja vala a feltételezett gerendaútat. Sokkal valószínűbbnek látszik tehát előttem, hogy Tiberius katonái az örvénylő Dunán tutajállványokat nem építhetvén, kénytelenek voltak a sziklaoldalába lassankint eléhaladólag illeszteni be azon állványgerendákat, a melyekről aztán a sziklaoldal levésését eszközölték. Önkényt érthetőleg a jégzajlás beálltával e gerendázatokat ők is kénytelenek valának még munkaközben eltávolítni s csakis jégmentes időszakban és kis vízállásnál vehették annak hasznát. De hogy a római császárok mekkora súlyt fektettek a Gospodin örvény és szikla környékének biztonságára : azt ^ az ott látható hármas sziklafeliratból Ítélhetjük meg igazában. Mert Tiberius utódai is annyira becsülték a Gospodinszirt és az ott kifejlődő zuhatagok stratégiai fontosságát, hogy úgy Vespasianus, mint Domitianus, az általam megállapított feliratok szerint, odavonatkozó munkálataikat feliratokkal tették emlékezetessé. A Burivista feltűnésével oly gyakorivá vált dák becsapások és rablótámadások kiindulási alapját úgy látszik a zuhatagok s legkivált a Goszpodin környéke képezték. Burivista dák király ugyanis a hatalma alá vont törzsekkel a Pontus Euxinustól az adriai tengerparti Apolloniáig (Avola), sőt Noricumig terjeszté rablókalandozásait. Sőt a dunai sziklapart meghódítására a Monumentum Anayraneumból olvashatólag egyenesen az vezetett, hogy a Duna jegén Pannoniába törtek a dákok. Csakhogy Tiberius2) a pannonok segítségére törekvő dákokat szerencsésen visszaverve, hadaival a Dunán át egész Dácziáig üldözi őket s a rómaiak fölényének elismerését kivívta. S még ez a kemény leczke sem púhítá meg a dákokat, hanem újból szerencsét próbálva, másodszor is megkísértik Augusztus idejében szerencséjüket, úgy hogy Aelius Catus 50 ezeret foglyúl ejtve Thráczia hegyeibe, hazájuktól jó távol szórja szét.3) Ez ismételt megaláztatások és vereségek daczára a dákok Téglás Gábor, Ujabb adalékok az aldunai sziklafeliratokhoz. M. tud. Akadémia Arcliaeologiai Közlemények. 1894. Külön kiadás. Felolvastatott a m. tud. Akadémia II. osztályának 1893. évi deczember 4. ülésén. 2) Corpus Inscript. Latin. III. 796 С. 30. Quod Dacorum transgressus exercitus meis auspiciis profligatus victusque est et postea Damnorum ductus exercitus meus Dacorum gentes imperia populi Bomani perferre coegit. 3) Suetonii Augustus Cap. 21. Coercuit et Dacorum incursiones pluribus eorum ducibus cum magna copia coesis.