Századok – 1896

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - I. közl. 23

BÁTI10KY GÁBOR URALKODÁSA. 45 összes szomszédok ellenségeskedése igen határozottan nyilvá­núlt. A lengyel korona délibábja hínárba csalta az ifjú feje­delmet. Es mintha nem lett volna elég a külső ellenség, köz­vetlenül a támadás előtt a legnagyobb kíméletlenséggel lázította maga ellen alattvalói egy hatalmas osztályát. Báthory gyűlölte a szászokat mint németeket, mint szabadságaikhoz makacsúl ragaszkodó polgárokat s mivel tudta, hogy veszély esetén magyar fejedelem nem igen számíthat hűségökre. Vegyük hozzá, hogy szabadabban kivánt rendelkezni vagyonukkal s területeikkel. Már eddig is voltak súrlódásai a szászokkal. Az 1609 tavaszi országgyűlésen 25,000 forint rendkívüli adót vetett ki reájok. Gúnyolta a szászokat, midőn rovásukra lakomázott városaikban, s egy alkalommal elfogatta a szebeni Rhener Jánost hűt­lenség gyanúja miatt, egyszersmind elkobozván sok ezer értékű árúját. Nagy összeget és sok hadi szerelvényt követelt a szá­szoktól, midőn a daróczi találkozás után háborúra készült. Jóval kevesebbet kapott, semmint várt. Midőn 1610 végén nagy hadi vállalatára elindúlt, alkal­masnak látta az időt arra, hogy megbüntesse az engedetlen szászokat. Szeben városát akarta fővárosává tenni, mert szük­sége volt oly erősségre, a hol meghúzhatja magát, ha bajba kerül s a honnan a két vajdaság és esetleg más országok ügyeit is könnyebben vezetheti, mint Kolozsvárról. Különben is vádolta Szebent Báthory András halála miatt. A szebenieknek feltűnő volt Báthory nagy hadi készülete. Követséget küldöttek hozzá, mely arra kérte a fejedelmet, hogy kevés kísérettel látogassa meg városukat. Báthory el akarta oszlatni a szebeniek gyanúját, a mi nem sikerült ugyan teljesen, de mivel a polgárok ellenállás esetén még nagyobb bajtól fél­tek, megnyitották kapuikat. Egyszerre csak azon vették észre magukat, hogy Báthory deczember 11-én néhány ezer ember élén elfoglalta városukat. Deczember 17-ére országgyűlést hivott össze új fővárosába. Az országgyűlés arra volt hivatva, hogy törvényes szint adjon az államcsínynek. Iinreífy kereste az ada­tokat Szeben hűtlenségének bebizonyítására. A történeti bűnökön kívül egyebet nem bizonyíthattak a városra, mint azt, hogy a tanács habozott, vajon bebocsássa-e a fejedelmet. Ez alapon az országgyűlés kimondotta, hogy a város egész községi vagyonával együtt a fejedelem birtoka lett. A bécsi udvari kamara is A Krause Chronikja (Fontes Eer. Austr. Script. III. 6 1.) után idé­zett adoma, mely szerint Báthory az uralkodása első napjaiban adott lakomán megfenyegette a szászokat, valószínűen utólagosan van kigondolva. Kornis megjegyzése már azért sem valószínű, mert Kornis akkor híve volt a fejedelemnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom