Századok – 1896
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - I. közl. 23
BÁTI10KY GÁBOR URALKODÁSA. 45 összes szomszédok ellenségeskedése igen határozottan nyilvánúlt. A lengyel korona délibábja hínárba csalta az ifjú fejedelmet. Es mintha nem lett volna elég a külső ellenség, közvetlenül a támadás előtt a legnagyobb kíméletlenséggel lázította maga ellen alattvalói egy hatalmas osztályát. Báthory gyűlölte a szászokat mint németeket, mint szabadságaikhoz makacsúl ragaszkodó polgárokat s mivel tudta, hogy veszély esetén magyar fejedelem nem igen számíthat hűségökre. Vegyük hozzá, hogy szabadabban kivánt rendelkezni vagyonukkal s területeikkel. Már eddig is voltak súrlódásai a szászokkal. Az 1609 tavaszi országgyűlésen 25,000 forint rendkívüli adót vetett ki reájok. Gúnyolta a szászokat, midőn rovásukra lakomázott városaikban, s egy alkalommal elfogatta a szebeni Rhener Jánost hűtlenség gyanúja miatt, egyszersmind elkobozván sok ezer értékű árúját. Nagy összeget és sok hadi szerelvényt követelt a szászoktól, midőn a daróczi találkozás után háborúra készült. Jóval kevesebbet kapott, semmint várt. Midőn 1610 végén nagy hadi vállalatára elindúlt, alkalmasnak látta az időt arra, hogy megbüntesse az engedetlen szászokat. Szeben városát akarta fővárosává tenni, mert szüksége volt oly erősségre, a hol meghúzhatja magát, ha bajba kerül s a honnan a két vajdaság és esetleg más országok ügyeit is könnyebben vezetheti, mint Kolozsvárról. Különben is vádolta Szebent Báthory András halála miatt. A szebenieknek feltűnő volt Báthory nagy hadi készülete. Követséget küldöttek hozzá, mely arra kérte a fejedelmet, hogy kevés kísérettel látogassa meg városukat. Báthory el akarta oszlatni a szebeniek gyanúját, a mi nem sikerült ugyan teljesen, de mivel a polgárok ellenállás esetén még nagyobb bajtól féltek, megnyitották kapuikat. Egyszerre csak azon vették észre magukat, hogy Báthory deczember 11-én néhány ezer ember élén elfoglalta városukat. Deczember 17-ére országgyűlést hivott össze új fővárosába. Az országgyűlés arra volt hivatva, hogy törvényes szint adjon az államcsínynek. Iinreífy kereste az adatokat Szeben hűtlenségének bebizonyítására. A történeti bűnökön kívül egyebet nem bizonyíthattak a városra, mint azt, hogy a tanács habozott, vajon bebocsássa-e a fejedelmet. Ez alapon az országgyűlés kimondotta, hogy a város egész községi vagyonával együtt a fejedelem birtoka lett. A bécsi udvari kamara is A Krause Chronikja (Fontes Eer. Austr. Script. III. 6 1.) után idézett adoma, mely szerint Báthory az uralkodása első napjaiban adott lakomán megfenyegette a szászokat, valószínűen utólagosan van kigondolva. Kornis megjegyzése már azért sem valószínű, mert Kornis akkor híve volt a fejedelemnek.