Századok – 1896

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Presbyter Diocleas krónikájának magyar vonatkozásai 485

492 THALLŐCZY LAJOS. Diokleas krónikájának hitelességét átalában véve kell ') méltatnunk, hogy a magyarokra, illetőleg a magyaroknak egy berohanására vonatkozó adatát kellőkép mégvilágíthassuk. * A diokleai pap krónikája, szláv katholikus felfogását tekintve, határozott irányú alkalmi összeállítás s a tendenczia ellentétes voltától eltekintve analog a mi névtelenünkkel. Jó források is voltak előtte, melyeket kénye-kedve szerint dolgoz föl czéljaira, beleilleszti a különféle szláv szájhagyományokat elbeszélésébe s ezeknek a módjára, nem törődvén a chronologiával, a saját képzeletével tölti be a hézagokat. Hogy a hagyományt leírta, abban nincs hiba, mert a szláv törzsek megtelepedésök után jóval tanúlták meg az irás mesterségét s eredetökről, vándorlásokról és viselt dolgaikról nem is meríthettek egyebünnen, mint a mit apáiktól hallottak, vagy igriczeik énekeltek. A bíborban született Konstantin munkája is abban a hibában leledzik, hogy azok a részek, melyek a déli szláv törzsekre vonatkoznak, jobbára hallomáson alapúinak. Ilyenféle hagyományt jegyzett fel Dioklea papja, mikor a Dalmácziában a keleti góthokról kerengő mondákat Totilaról, s Ostroyllusról — a kiről a történet nem tud — számba vette s kifejtette, s azért teljesen igaz, a mit Rae ki ír, hogy Diocleas munkája első részének, mely a libellus Grothorumot tartalmazza : »a horvát és szerb történetre nézve egy csöpp hitelessége sincs, sem tárgyi, sem forma szempontjából.« A hagyománynak ez a teljes összezavarása koczkára teszi a benne rejlő kis históriai magnak a hitelességét is. Egyébként a Lucius kiadta szöveg hibás másolat lehetett, csak р. o. az első bolgár >chagan« neve Kris nála, Krum helyett. Egész sorozatát a valótlanságoknak kellene felhoznunk, hogy a krónikának e tekintetben értéktelen voltát megvilágítsuk. Jobban értesült Diokleas Cyrill és Methodék küldetéséről. Előadásának a színezete arra vall, hogy »illyr« vagyis horvát-glagol liturgiát követő katholikus volt. Előtte egy katholikus szláv nagy hatalomnak a képe lebeg, melynek alapja ki Lucius után jegyzetesen Diocleast s XLII. caputra osztotta, Crncié XLVII-re. Szerb fordítása 1853. jelent meg a Matica »Letopis«-ában XXVII. k. ]) V. ö. Kukuljevié i. k., és dr. Raíki Ferencznek a Knjiíevnik cz. tud. szemle I. köt. 200—227. 1. Diokleasról s a vele egybefüggő horvát krónikáról (Letopis) irott beható tanulmányát.