Századok – 1896
Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Presbyter Diocleas krónikájának magyar vonatkozásai 485
PRESBYTER DIOCLEAS KRÓNIKÁJÁNAK MAGYAR VONATKOZÁSAI. 487 a miért megölte Kiis fejedelmet. A fejedelemnek a felesége •értvén azonban a férje halálát, elment Magyarország királyához, segedelmet és sereget kért tőle, melylyel a férje halálát megboszúlhassa. Megkapván pedig azt, megszámlálhatatlan sereggel jöve Ciaslav király ellen, a kit Szerémben talált. A magyarok pedig éjjel meglepték a királyt táborában és elfogták Ciaslav királyt és összes atyafiságát, a kiket Kiis felesége, kezeiket, lábaikat összekötöztetvén, belédobatott a Szávába. Ekképen történt, hogy az ő munkája fordula a maga fejére, a, bűnért, melyet atyja ellen elkövetett1 ) s elveszett ő meg egész háza népe.2) В.) A >• Hrvatslci lêtopis« (horvát krónika) horvát szövege 1546-ból : I Seislav próklet ad Boga videci, da otac njegov ubiáe u more, vrati se i uze zemlju i poôe na otéevo misto kraljevati. Ju toj vrime bise jedan mladió Tehomil popovic i taj pisaáe i drzaáe razlog od ovac nikoga kneza ali hercega na Ugrih. I Tehomil bise vele ljubljen od svoga gospodina, jere bise mnogo jaki u zivotu i dobár na noge i brz vele. I kadagodir ovi gospodin njegov u lov grediáe, vazda ktiáe, da Tehomil ánjim bude. I jedan loveci. Tehomil udri jednu vizlicu, ka se zoviáe palusa, ku ne kteci tolicma udriti, zgodi se da ju udri po glavi u takoj misto, da ju ubi tom misti. Cica •cesa Tehomil pobize prid strahom, koji imase ad gospodina, zasto receni mimo sve ine pse, ciéo dobrote, ovuj vizlicu ljubljase. I pribize Tehomil ko kralju Seislavu i on ga drago primi. [XXIII] I u toj vrime ovi hercog skupi vojske na Ugrih i pride u Bosnu i plinovaie ju i rassipase. I cuvse kralj Seislav, svelikom vojskom pojde najti ga. I najde ga na Drinskoj fcupaniji, blizu Drine rike. I stavsa se, bise mnogi boji. I reöeni Tehomil kako lav nosase se i hrabro, mimo inih noseéi se, nemilostivo sicise. I dodje na hercoga, jere jure Ugri bihu potisnuti i posice ga i pade s konja. I Tehomil priskoéivsi, glavu mu usice i vazam ju, ponese i prikaza ju kralju Seislavu. I toli mnogo jednih i druzih pomanjka od maéa, da veée Ugar. I onde bise mnogo cviljenje od Ugar, koji bihu uhiéeni, a ki ranni lezaliu. skukahu, kako prazove. A Seislav dobivse, osta s velicim veseljem, i poda Tehomilu zupu na ') Y. ö. XXII. Ciaslav atyját Eadoszlávot álnokul kiűzte országából. s) A végső záradék a 7. zsoltár 17-ik verséből van összealkotva. »Fordul az ő munkája az ő maga fejére és az ő tetejére száll az ő álnoksága.« 33*
