Századok – 1896

Tárcza; Állandó rovatok - Vegyes közlések - 474

478 TÁKCZA. működéséről már mult évben megemlékeztünk. Örömmel látjuk, hogy az egyesület működése a lefolyt évben nem csökkent, s minden alkalmat megragadott, hogy hazafias feladatának eleget tehessen. — KEMÉNY LAJOS tagtársunktól, ki Kassa város levéltárából már oly sok becses anyaggal gyarapította históriai irodalmunkat,, a »Felsőmagyarország« f. é. ápril 9-i számában »Vármegye és nemesség« czím alatt érdekes tárczát bocsátott közre, melyben a nemesség viszonyát a vármegyéhez tárgyalja, főleg az ispánokkal foglalkozva tekintettel Abaujvármegyére, melynek monographiáján most dolgozik. Abaujmegye ispánjai már a XII. században feltünedeznek, a XIII. században köztük találjuk Bánk bánt is, a XVI. században már a Perényiek szerepelnek, mint Abaujmegye főispánjai,, kik aztán századokon át örökösen bírják e méltóságot. — LIPTÓMEGYÉBEN bizottság alakult arra, hogy Balassa Bálintnak állítólag Hibbe, liptómegyei községben levő sírját felkutassa. A bizottság küldetése teljes sikerrel járt, a mennyiben minden kétséget kizárólag megállapította, hogy Balassa sírja a hibbei katholikus templom sanctuáriuma alatt levő kriptában van. — BAYER JÓZSEFNEK »A magyar drámairodalom története a legrégibb időktől 1867-ig« czímű két kötetes s a magy. tud. akadémiától a Bézsán-féle dí jjal jutalmazott munkájára az Akadémia következő előfizetési felhívást bocsátotta ki: »Amagyar drámairodalom,, mely a mult század végével rohamos fejlődésnek indult s Kisfaludy Károlylyal és Katonával első emelkedése tetőpontját elérve elhanyatlani látszott, a Nemzeti szinliáz megnyitásával új korszakát kezdi meg és a szabadságharcz kitöréséig új irányokat ölelve föl, nemzeti szellemben magyarrá válni is törekszik. De a második korszakot teljes kifejlődésében megakasztja a szabadságharcz leveretése, úgy hogy az ötvenes évek író világának újra kell kezdeni az erőszakkal megakasztott munkát. E harmadik kor, mely a kiegyezéssel nyer külső betetőzést, tulajdonképen csak első szakasza a magyar drámairodalom legújabb kora történetének és összekötő kapcsot képez a negyvenes évek régibb ós a kiegyezés utáni legújabb kor drámairodalma között. E három nagy korszak drámairodalmának történetét eddig jobbára csak kézikönyvekből ismerjük, melyek nem bocsátkozhattak részletekbe, sőt első rangú drámaíróinknak is csak jelentékenyebb műveit tárgyalták. Nincs oly munkánk, mely a teljességet részletes fejtegetés kíséretében tűzte volna ki czéljául. pedig csak ez nyújthatja hű képét drámairodalmunk történetének, mely szoros kapcsolatban van társadalmi és politikai fejlődésünkkel, s melyben akorrajzi érdek ott sem szűnik meg, a hol talán az aestlietikai pyöngül. Bayer Józsefnek a Magyar drámairodalom története czímén gályázatra készült művét a birálók egyhangú ítélete jutalomra.