Századok – 1896
Könyvismertetések és bírálatok - Buday Gerő: A római kath. egyház egyetemes történelme tekintettel Magyarországra. Ism. X. J. 463
489 TÖRTÉNETI IRODALOM. művelt közönséget, hanem az Athenaeum-társnlat is, a mely oly áldozókészséggel, oly igazi diszszel állította ki e két vaskos kötetet. Nem pusztán a tudományos érték teszi e művet előttünk becsessé, hanem az az érdek is, a mely összekapcsolja ezredévi fordulónk ünnepélyeivel. íme a magyarság szellemi életének eddig leghűbb, leggondosabban rajzolt képe, irodalmi törekvéseinknek mintegy beszélő emléke, a mely a nagy múlthoz s a biztató jövőhöz méltó alakban tárúl elénk a második évezred kezdetén! KOVÁCS P. A rám. katli. egyház egyetemes történelme tekintettel Magyarországra. Középiskolák használatára. Főpásztor! jóváhagyással írta Buday Gerő zombori állami főgymn. hittanár. Második kiadás. Budapesten, 1896. Eggenberger-féle könyvkereskedés. Ara 80 kr. Az előttünk fekvő könyv méltán szállhat versenyre mindazon egyháztörténelmi tankönyvekkel, melyeket középiskoláinkban jelenleg használunk, mit még azon körülmény is megerősít, hogy rövid három év alatt második kiadást ért, s főpásztori elismeréssel ékeskedik, mi egyszersmind annak bizonyítéka, hogy tisztán tudományos kérdésről a kalocsai érseki aula bírálói miképen vélekednek. Egy jó tankönyvnek elengedhetetlen feltétele, hogy valamely tudomány körébe vágó, széleskörű ismeretek közül a tényleges, főbb és már megállapított ismereteket, igazságokat egy kis egészszé összefűzve, érthető világos nyelven, történelemnél, elbeszélő modorban adja elő, mert így a tanuló ifjaknak is könnyebben érthető és elsajátítható. Ezen feltételnek a jelzett tankönyv teljesen megfelel. Legfőbb érdeme pedig az, a mit eddigi e nemű tankönyveinkben sajnálattal nélkülöztünk, liogy t. i. részletesebben tárgyalja a magyar kath. egyház történelmét, felhasználja az e téren tett ujabb kutatásokat. Az egész munkán meglátszik, hogy, a szerző a tanuló ifjúságot jó hazafialinak akarja nevelni. Érdekes volt tudnunk, hogy a kalocsa-bácsi érseki egyházmegye eredetére nézve miféle álláspontot foglal el a szerző, — kiről, ha jól tudjuk épen Yárosy kanonok ur tanítványa volt, — mely főpásztori jóváhagyással látott napvilágot, a történeti iskolák melyikéhez szegődik e kérdésben. A kalocsa-bácsi érsekmegye történetéről eleddig igen sokan irtak, s ezen írók két különböző, históriai meggyőződést vallottak. Egyik rész élén ugyanis Katona és Horváth Mihály áll, ki a bácsi és kalocsai püspökségek alapítását szt. Istvánnak tulajdonítja, míg a másik