Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Buday Gerő: A római kath. egyház egyetemes történelme tekintettel Magyarországra. Ism. X. J. 463

489 TÖRTÉNETI IRODALOM. művelt közönséget, hanem az Athenaeum-társnlat is, a mely oly áldozókészséggel, oly igazi diszszel állította ki e két vaskos kötetet. Nem pusztán a tudományos érték teszi e művet előt­tünk becsessé, hanem az az érdek is, a mely összekapcsolja ezredévi fordulónk ünnepélyeivel. íme a magyarság szellemi életének eddig leghűbb, leggondosabban rajzolt képe, irodalmi törekvéseinknek mintegy beszélő emléke, a mely a nagy múlt­hoz s a biztató jövőhöz méltó alakban tárúl elénk a második évezred kezdetén! KOVÁCS P. A rám. katli. egyház egyetemes történelme tekintettel Magyar­országra. Középiskolák használatára. Főpásztor! jóváhagyással írta Buday Gerő zombori állami főgymn. hittanár. Második kiadás. Budapesten, 1896. Eggenberger-féle könyvkereskedés. Ara 80 kr. Az előttünk fekvő könyv méltán szállhat versenyre mind­azon egyháztörténelmi tankönyvekkel, melyeket középiskoláink­ban jelenleg használunk, mit még azon körülmény is megerő­sít, hogy rövid három év alatt második kiadást ért, s főpász­tori elismeréssel ékeskedik, mi egyszersmind annak bizonyítéka, hogy tisztán tudományos kérdésről a kalocsai érseki aula bírálói miképen vélekednek. Egy jó tankönyvnek elengedhetetlen fel­tétele, hogy valamely tudomány körébe vágó, széleskörű ismere­tek közül a tényleges, főbb és már megállapított ismereteket, igazságokat egy kis egészszé összefűzve, érthető világos nyel­ven, történelemnél, elbeszélő modorban adja elő, mert így a tanuló ifjaknak is könnyebben érthető és elsajátítható. Ezen feltételnek a jelzett tankönyv teljesen megfelel. Legfőbb érdeme pedig az, a mit eddigi e nemű tankönyveinkben sajnálattal nélkülöztünk, liogy t. i. részletesebben tárgyalja a magyar kath. egyház történelmét, felhasználja az e téren tett ujabb kutatá­sokat. Az egész munkán meglátszik, hogy, a szerző a tanuló ifjúságot jó hazafialinak akarja nevelni. Érdekes volt tudnunk, hogy a kalocsa-bácsi érseki egyházmegye eredetére nézve mi­féle álláspontot foglal el a szerző, — kiről, ha jól tudjuk épen Yárosy kanonok ur tanítványa volt, — mely főpásztori jóváhagyással látott napvilágot, a történeti iskolák melyiké­hez szegődik e kérdésben. A kalocsa-bácsi érsekmegye törté­netéről eleddig igen sokan irtak, s ezen írók két különböző, históriai meggyőződést vallottak. Egyik rész élén ugyanis Katona és Horváth Mihály áll, ki a bácsi és kalocsai püs­pökségek alapítását szt. Istvánnak tulajdonítja, míg a másik

Next

/
Oldalképek
Tartalom