Századok – 1896

Értekezések - LEHOCZKY TIVADAR: Kolonich alapítvány a Rákóczyak korából 438

I.EHOCZKY TI VADAK, ismeretekkel sem birtak, minek következése az volt, bogy az ily tudatlan s az orosz jobbágy gazdánál nem sokkal műveltebb papokat a földesurak vajmi kevésre becsülték, sőt őket, lia családi vagy uradalomtól kapott telken laktak, jobbágyokúl tekintették s akkor is, ha parochialis funduson tartózkodtak, census fizetésre szorították s az úrbéri lajstromba bevezettették. Az ily batykok tartoztak tehát a földesúrnak évenként az akkori régi szokás szerint egy-egy nyestet, vagy e helyett váltságul négy forintot adni, mi nyest-pénznelc neveztetett; mégis a földesúr különös kérelemre helyenként leszállította a valóban szegény és uyomorűlt helyzetű papokra nézve e díjt felére, vagyis két forintra, de ez csak kivételesen és ritkán történt s az úrbéri lajstromban mindig azzal indokoltatott, hogy a batykó szegénysége miatt leszállíttattatott az uraság további tetszéséig. Mind a mellett a XVII. században a legnyomorúltabb ruthén faluban is volt ily batykó, sőt a nagyobbakban néha 2—3 is, kik nemcsak atyáik földeit művelték vagy híveikkel dolgoztatták, hanem a nép szellemi elmaradottságával visszaélve, annak keresményén élősködtek. Igy az 1649. évi urbárium szerint özvegy Bákóczy Györgyné Lorántffy Zsuzsánna idejében találtatott a munkácsi uradalom területén annak ruthén helységeiben 84, a szentmiklósiban, leginkább a hegyvidéken, az úgynevezett Verhovinában fekvő 33 helységében pedig harmincz ily pap, kik családi neveiket elhagyván, többnyire »Papp« vezetéknevet vettek fel annyira, hogy a munkácsi uradalomban akkor ténykedett batykok közül ötvenheten viselték e nevet. Még külföldről idevetődött batykok is használták a Pap nevet, így a trosztanicai atyusról fel van jegyezve az említett úrbérben, hogy ő Lengyelországból jött s itt Papp nevet vévén fel, azzal mindadig élt, míg ismét vissza nem ment. A XVII. században keletkezett vallás-unio következtében a ruthén papok sorsa némileg javult ugyan s Leopold alatt az 1692. évben kibocsátott legfelsőbb rendelkezés következtében tekintélyök is nagyobbodott; de azért még sokáig fizették a munkácsi és szentmiklósi uradalmakban szokásos nyestpénzt a pénztárba. Ennek lehet tulajdonítani, hogy midőn II. Rákóczy Ferencz 1693. év után ősi birtokát átvette s Munkácson s az ország felvidékein, így Sárospatakon is tartózkodott, uradalmait Harjara Mátyás nevű tiszte által űrbérileg s kimerítően összeiratta, akkor a ruthén papok részére is fél és negyed telkeket kijelöltetett, kik azokért a nyestpénzt beadni tartoztak. S mennyiben nővére Aspermontné őt a mindkét ágra szóló