Századok – 1896
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - I. közl. 23
BÁTI10KY GÁBOR URALKODÁSA. 37 mirxl erősebb ellentétbe jutott Báthoryval hol akarva, hol akaratlanul. Mégis lényeges volt a különbség Thurzó és Forgács Zsigmond politikája közt, még ha a nyilvánosság előtt úgy látszott is, hogy egy úton haladnak. Forgách mohón kapott a Konditői nyújtott sovány alkalmon. »Nekem úgy tetszik — írja ekkor a nádornak, — szép dolog vona is még az régi mód szerint incorporálni Érdéit Magyarországgal, nem kellettnek mindenkor szenteltvízzel utánok járni.«1 ) Rögtön a munkához látott. Április 19-ére Kassára hívta a szomszédos megyék és szabad királyi városok követeit. Már gyülekeztek is a követek, midőn a nádor Kassára érkezett április 14-én. Thurzó liazabocsátotta őket. mert szerinte ilyen részgyűléseket csak a király, vagy a nádor hivhat össze s mert az országbíró leginkább Erdély ellen hirdetett gyűlést, a mi fölösleges kihívás volt.2) Thurzó felfogása szerint tanácsosabbnak látszott megindítani a tárgyalásokat Erdélylyel, mert a mióta ki volt mondva a kassai szerződés érvénytelensége, a két állam viszonya szabályozásra szorúlt. Báthory nem utasította vissza a feléje nyújtott jobbot, de alig bírta elfojtani ingerültségét a szenvedett sérelmek miatt. »Homonnai Bálint uram miatt idegenedett el tőlünk Huszt« mondották a rendek a beszterczei gyűlésen. Báthory mind eddig hiábaií próbálta a várat visszaszerezni. »Ha hírt hall — írta erre nézve a fejedelem Thurzónak — gonosz indulatnak ne tulajdonítsa, meg akarjuk tartani az Confoederatiót, de oda nem engedjük a magunkét.« Báthory nem kapta meg a Bocskaynak adott török koronát s más drágaságokat, melyeket az elhunyt fejedelem végrendelete alapján követelt. Láttuk már, hogy mint intézkedett Thurzó a török koronáról. Gyanította, hogy az erdélyi fejedelem a koronát nem csupán kereskedelmi értéke szerint becsüli. Nagyon haragudott Báthory Forgács Zsigmondra Kendi pártolása miatt s a nádorra is neheztelt, hogy ki nem adta az árulókat. Méltán bántotta az, hogy az országos törvényben is elismert kassai szerződést érvénytelennek nyilvánították. Világos jele volt ez a rossz hiszeműségnek. melyet hiában próbáltak takargatni a legkülönbözőbb okokkal. Másrészt Thurzó sem szerette Báthoryt erőszakosságai s ledérsége miatt. Midőn meghallotta IV. Henrik megöletését, azt jósolta, hogy Báthorynak »is végét érheti a latorság.« Különösen azt vette rossz néven tőle, hogy a magyar területen ') 1610 ápril 5. (Acta Thurzó Fase. 5 nro 12.) г) Thurzó II. Mátyáshoz 1610 április 20 (Act. Thurzó Fasc 3. nro 33.)
