Századok – 1896

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: A Németujváriak és Héderváriak leszármazásához 429

A NÉMETI/J VÁRI AK ÉS HÉDERVÁRIAK LESZÁRMAZÁSÁHOZ. 431 berezegnek eladott. Pernstein Iván családjának birtokai tehát Alsó-Ausztriában és Stájerországban feküdtek. A 7-dik számú oklevélkivonat tartalmából bebizonyul, hogy 1351-ben Pernstein Iván testvéreivel, Forchtensteini és Hornsteini Istvánnal és Miklóssal egyetemben az osztr. máriaczelli kolostor javára a Lajta folyó mellett fekvő Alrams-ban, s azután Ottová-ban — mely utóbbit a XIY. században a magyarok Szántónak nevezték — birtokrészleteket ajándékozott. Ennek értelme nem lehet más, minthogy Pernstein Ivánnak István és Miklós nevű testvérei a Stájerhonban fekvő Forchtensteint és Harthensteint (esetleg az alsó ausztriai Hörensteint) birták ; de minthogy Fejér György tévedésébe esni nem lehet szándékunk, ki az Albert hg. rendeletére 1282-ben a salczburgi érsek részéről lerontandó stíriai Forchtenstein várát Fraknóval azonosítá : azért mi az idézett nevek alatt sem Fraknót sem Szarvkőt nem kereshetjük. Annyiban azonban az adományozás tárgya még is emlékezteti az olvasót Fraknóra, mert akkor Fraknói Miklós Alrams főbirtokosa volt; de Szarvkő vára, gondolom, ez időtájban alig volt Laczkfy István kezében, hanem talán már a Wohlfart család birta egész 1364-ig, a midőn az utóbbitól vétel utján a Kanizsaiak birtokába jutott. Hogy Szántón Pernstein Iván családjának valamely részjószága volt, az nem lephet meg, mert ott az Osli, Pothli, Ludbreg sat. családok is mint birtokosok a XIV. században előfordulnak. Ezen Ludbreg családból a »Sopr. okltár« szerint ismeretes Chuz Pál (1323), kinek valószínűleg fia volt: János dictus Chuz de Ludbreg 1357 —1374, a ki rövid ideig a Horv. Szláv, és Dalmaczia országok báni méltóságát is viselte ; a többi családtagok leszármazását a most idézett okltár adatai segítségével csak hézagosan, de más forrásmunkák, különösen Fejér eodexe alapján, úgy hiszem, kifogástalanul lehetne lehozni egész azon időig, midőn az 1464. évi oklevél szerint a Sopronvármegyében szereplő Ludbreg család egyik tagjának, Györgynek, halálával magban szakadt, s ottani birtokai másokra szálltak. Mindezt azon okból említettem, hogy kitűnjék, miszerint ezen sopronvármegyei birtokos Ludbreg család a Németujváriak Kakas ágával nem áll közelebbi rokoni összeköttetésben, hanem az utóbbi csak úgy juthatott a Ludbreg névhez, hogy ott birtokot szerzett. Azokból, miket eddig fölsoroltam, véleményem szerint az következik, hogy Iván nádornak fia, II. Iván, vagy már 1339 előtt, vagy nem sokára reá meghalt, s hogy az utóbbinak fiára, III-ik Ivánra, vonatkoznak mind azon okleveli adatok,