Századok – 1896

Hivatalos értesítő - A M. T. Társ. 1896. máj. 7-ki r. vál. ülés jegyzőkönyve 418

424 ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK SAT. életkora és tanultsága iránt. Megbízta tehát a salzburgi érseket mindkettőnek kipuhatolásával. A találkozás színhelye : Magyarország határa. Ide jő a salzburgi érsek, Berthold a kalocsai érsekség két »suffraganeus« püspökével, s más hivatott egyének. többek között az érsek nevelője, bizonyos katona ember. A vizsgálatból kiderül, hogy Berthold a szöveget ügyesen olvassa és saját nyelvire (a németre) helyesen fordítja, azon­kívül tisztában van a grammatikai szerkezetekkel is ; életkorát tekintve pedig lehet 25 éves, vagy több is. A válasz ily értelemben érkezik Bómába. A pápa ebből azt érti meg, hogy Berthold még sokkal fiatalabb kelleténél -­az egyházjogban és egyházi szónoklatban meg teljesen járatlan vagy nagyon gyönge. Ez a tapasztalat kényes helyzetbe sodorta III. Inczét, Egyfelől az egyház érdeke és törvényei, s hozzáadhatjuk: saját lelkiismerete ; másfelől a hívatlan Berthold — háta mögött a magyar királylyal. A pápában előzetesen meg volt a hajlandó­ság a megerősítésre ; hiszen kimondotta, hogy, ha Berthold életkora és tudománya csak közelről is megüti a mértéket, ő nem tagadja meg hozzájárulását a választáshoz. Most azonban úgy cselekedett, amint méltósága és a közjó megkövetelte, — nem erősítette meg Bertholdot a kalocsai érsekségben. A remény szálait azonban nem vágta el a jövőt tekintve. Mert, mig II, Endrét kéri, hogy nyugodjék bele a határozatba : másrész­ről biztatja, hogy gondoskodjék Bertholdnak hittudományi és jogi kiképzéséről, a mely őt azután alkalmas egyénné teszi, hogy egykor közösen gondoskodhassanak. 1j Érdekes tehát, hogy a XIII. század elején nálunk sem elégedtek meg egy főpapnál az olvasás s a nyelvtan tudásával és a latin szövfeg megértésével ; hanem az egyházjog ismeretét s az egyházi szónoklathoz értést is megvárták tőle. Berthold esete rombolólag hatott a magyar papok érzü­letére. Találkozott közöttük, ki a példa után indúlt s úgy gon­dolkozott, miért ne lehetne neki is — habár kellő alap nélkül — magas egyházi állásra jutnia. Ilyen volt a ravaszdi származású 2) Gönczöl is. A világi papságon kezdte, de vékony tudásával semmire sem ment. Ekkor beállt a Jánosvitézek közé s egész a házfőnökségig (rektor) fölvitte. Nagyravágyó lelke ekkor sem telt be. Rokonai révén keresztülvitte, hogy a spalatói káp­talan érsekévé választotta. Igaz, hogy ezen álláson —- nagy •) Fejér : Cod. Dipl. T. III. Vol. I. 49—52. 1. a) Wenzel: Árpádkori Ú.i Okmánytár. I. 18R. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom