Századok – 1896

Értekezések - WERTHEIMER EDE: az 1807-ik évi magyar országgyűlés - II. és bef. közl. 394

* AZ 1807-IK ÉVI MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS. 403 a bölcs tanácsot követik, ugy az országgyűlés lefolyása soha sem lett volna oly viharos jellegű, mely azt, egy szemtanú kifejezése szerint, majdnem »valóságos lengyel országyüléssé« bélyegezte.1

) Mily nehéz szerep várt a nádorra, ki ily viszonyok közepette volt kénytelen a császárért a rendek ellen föllépni ! Míg Bécsben őt az »alkotmányos elvekhez« való túlságos ragaszkodással vádolták, addig a magyarok azzal gyanúsították, hogy jogtalanul fogja az udvar pártját, igy jutván az oly emberek sorsára, kik két vitázó fél közül sem egyik, sem másik mellett nem foglalhatnak állást,2

) És kényes volt a nádor helyzete azzal a kérdéssel szemben is, mely 1790 óta a kedélyeket élénken foglalkoztatá és azóta a napirendről többé levehető nem volt. Ez volt a nemzeti nyelv kérdése, melynek az országgyűlés föloszlatása ellen hangoztatott tiltakozások közepette még nagyobb figyelmet szenteltek. Mit tegyen a nádor, mint az ország első méltóságának viselője ? Elősegítse-e avagy akadályozza azt a mozgalmat? Ugy látszik — hisz ő maga is kezdett már magyarul tanulni3

) — hogy ő nem viseltetett az ellen ellenséges érzülettel és a nemzeti törekvéseket minden esetre jobb szemmel nézé, mint a magy. udv. kanczellária, mely a latin hivatalos nyelv fenntartása mellett kardoskodott.4

) És a nemzeti nyelv elleni küzdelemben hazánk legfőbb hatósága hű szövetségesekre talált azokban a bizalmi férfiakban, kik hivatva valának a császárt az országgyűlésen és az országban történtek felől informálni. Lépten-nyomon sikra szállanak ama mozgalom ellen, mely a magyar nyelvet a közéletben az őt megillető helyre akarta juttatni. Az egyik nevetségesnek találja, hogy az ősi magyar nemzeti jelleget ily módon akarják föléleszteni. »Annyira előrehaladtunk« — úgymond — »felejthetetlen József császár ideje óta a német kulturában, hogy a nemzeti nyelven való társalgást még a mindennapi érintkezésben sem lehet hallani és ha már elő is fordul néha ilyesmi, ugy mindig látom, hogy a fő németül gondolkozik és csak a száj beszél magyarul. Hat igazán ismerni szeretném azt a férfiút« — igy kiált föl emberünk, aki láthatólag nagyon csekély jóstehetséggel volt fölruházva — »aki a dolgok ilyetén állapotát megváltoztatja.«5

) Egy másik bizalmi férfiú a magyar nyelv meghonosodását az üzleti és társadalmi életben ') Jelentés 1807 máj. 7-éró'l. B. M. s) Valaki ezeket irta : »Der arme Erzherzog hat eine der schwersten Rollen zu spielen und braucht mehr als englische Geduld.« Jelentés, Best. 1807 decz. 13-áról. В. M. я) Badic.s : Eáy életrajza 110. 1. ') L. id. müvem. id. köt. 272. 1. 5) Jelentés, Pest, 1807 decz. 8-áról. В. M.