Századok – 1896

Értekezések - WERTHEIMER EDE: az 1807-ik évi magyar országgyűlés - II. és bef. közl. 394

WERTHEIMER EDE. AZ 1807-IK ÉVI MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS. 397 — úgyszintén erély és elszántság dolgában messze túlszár­nyalá az országos párt. Az sem növelbeté erejüket, bogy a legtehetségesebb főrendek, — közöttük Illésházy István gróf, Trencsén és Liptómegyék főispánja — az udvar ellenfeleivel rokonszenveztek. Ez az Illésházy,1 ) egyik legnagyobb magyar név örököse, tüneményes, mindenkit lebilincselő jelenség volt. A természet pazarul ellátta minden széppel és jóval. Meg volt benne a népvezér minden tulajdonsága, és a későbbi napokban őt jelöl­ték meg, mint azt a férfiút, akit a magyarok, föltéve, hogy 1809-ben Napoleon csábításaira hallgatnak vala, Eerencz csá­szár helyébe királyukul választottak volna.2) Fejedelmi, min­denkit elbűvölő alakja mellett átható éles elmével volt meg­áldva, mely a legbonyolultabb ügyben is tisztán látott. Ha nyilvánosan beszélt, mindenkit magával ragadott szónoki képes­sége nagy varázshatalmával. E mellett, a mi a nép képzele­tére leginkább hat, nagylelkű, bőkezű főúr volt, ki tele marok­kal szórta a jótékonyság adományait. Államférfiúi képességét leginkább azzal tünteté ki, hogy. fölülemelkedve a két tábla között folyvást napirenden volt szakadatlan czivódásokon, min­dig a kivezető utat kutatta, mely az ellentétek kiegyenlítésé­hez vezet. De ebbeli igyekezete nem gátolta őt abban, hogy nagy tekintélyével az alsó táblánál levő elvtársai igényeit támogassa.3 ) PodmaniczJcy József bárót is, ki vidám kedélye és szel­lemes társalgása miatt a nádor kedvenczei közé tartozott, úgy említik, mint a ki élénk érintkezésben állott az ellenzékkel. Múltját tekintve ez nagyon valószínű. Ifjú éveiben ugyan azok­nak a magyaroknak élén állott, kik ellentétben atyáik szoká­sával, az uj divat szerint öltözködtek, harisnyát és papucsot hordtak és fejüket hajzacskóval disziték. de később — 1788-ban — ahhoz a mozgalomhoz csatlakozott, mely II. József művének megsemmisítésére tört, Ezóta és amióta különösen Angolországot is megjárta, a hazai alkotmány lelkes tisztelő­jének mutatkozott. Angolországi tartózkodását, mely alatt az angol nyelvet is elsajátítá, mindig politikai műveltsége főisko­lájának nevezé. És valamint Yay, úgy ő is a magyar alkot­mányban az angolnak testvérét látta, melylyel mindenben ver­senyeznie kell, hogy tökéletességét elérhesse. Azon csekély •) О az országgyűlés megnyitása előtt egy óriási feltűnést keltő levelet intézett volna a nádorhoz. (Leurs 1811.) Fájdalom, e levelet nem ismerhettem meg. a) Leurs 1811. 3) Leurs 1811.

Next

/
Oldalképek
Tartalom