Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Tóth Béla: Mendemondák 384

4 TÁliCZA. meg, Elemér Oszkár tollából. E munka •— mint szerző a czimla pon is megjegyzi, »a történelmi kritika eredményeinek rövid összefoglalása«, s ennek a czélnak kitűnően megfelelt. Jól van irvar élvezetes olvasmány, minden felesleges frázisok nélkül hagyja, beszélni a tényeket. Ha az olvasó a munka végére ér, önkénytelenül az a kérdés támad fel lelkében : hogyan lehetett ezt az embert a. legnagyobb magyar hadvezéx-ek egyikét, kinek dicsőségével a mi fegyvereink dicsősége össze van forrva, csak nem egy félszázadig^ árulónak bélyegezni ? Akkor az elkeseredés első hevében még érthető volt az — de ma már, a millenium évében ideje volna e felett is napirendre térni. Ajánljuk e munkát olvasóink figyelmébe. — HOTIMHR NÁNDOR a Katholikus Szemlének múlt évi folyamában megjelent czikksorozata : »A szláv kereszténység hazánk mai területén a honfoglalás előtt« külön lenyomatban is megjelent. Szerzőt, ki egy régebben megjelent tanulmányában a honfoglalás előtti mai magyar földön, a kereszténység itteni életére vezető' nyomokat kutatta, jelefi tanulmányában a magyar kereszténységetközvetlenül megelőzött szláv kereszténység fejlődése, alakulása smegszűntével foglalkozik. Es itt egy századokon át domináló falsuminal állt szembe, t, i. hogy a pápa Magyarország mai éjszaki és nyugoti vidékein szláv egyházat alapított. Mint szerző nagy apparatussal bebizonyítja, ezen állítás merőben téves. Kimutatja annak alaptalanságát is, hogy a honfoglaló magyarok a szláv kereszténységet gyökerestől kiirtották, úgy, hogy azt újra kellett. hazánk mai területén elterjeszteni. E két állítás helytelen voltát bizonyítja szerző és így két oly téves állítást igazit helyre, mely a külföldi s a magyar történeti irodalomban eddig mint axióma szerepelt. — TÓTH BÉLÁTÓL »Mendemondák. A világtörténet furcsaságai« czím alatt az Athenaeum kiadásában díszes kiállítású és érdekes munka látott világot, mely ugyancsak a múlt_ évben Szájról-szájra, A Magyarság szálló igéi czím alatt megjelent gyűjteményes munkának folytatását képezi. Tiz fejezetre van osztva r kezdi a magyar történeten, mely a munkának felét foglalja elr folytatja a régi görögök, rómaiak, olaszok, spanyolok, francziák, németek, szláv népek mendemondáin. Az egész rendkívül érdekes gyűjtemény, ügyes collectio, felkutatja a mendemondák: kezdeteit, jól megválogatja, hogy mi érdekli a közönséget, szóval,. olyan collectiót állít össze, melyet mindenki élvezettel olvas. »Ez a. könyv, mondja a szerző előszavában, az igazságot keresi, holott csak furcsaságok gyűjteménye s nem is akar egyéb lenni. Pragmaticába és kritikába avatkoznia nincs jussa. A mit tudományos ítéletekből közöl, egyszerű idézetek. E dologban alig tett egyebet, mint hogy végig lapozott egy csomó könyvet és minden eredetiség keresése nélkül elmondja, mely stadiumban van ma egy ÍÍ