Századok – 1896

Tárcza; Önálló czikkek - Pór Antal: Végső válaszom Zsatkovics Kálmán urhoz 377

TÁRCZA. 377 nak, de csakis látszanak, a római egyház azon dogmájának, melynél fogva a keresztség meg nem ismételhető. A dogma szerint azonban csak az »érvényes« keresztség nem ismételhető meg, míg az »érvénytelen keresztség nemcsak megismételhető, de meg is ismétlendő.« Ha pedig tudjuk, hogy az »intentio«, »forma« és a »materia« szempontjából mily könnyen támadható meg a keresztség érvényessége, — nem fogunk csodálkozni, liogy könnyen lehetett okot, vagy ha ilyen nem volt, legalább ürügyet találni a keresztség megismétlésére abban a korban, midőn az egyik egyházból a másikba való átlépést egyértelműnek tekintették a pogányságból való áttéréssel. ZSATKOVICS KÁLMÁN. VÉGSŐ VÁLASZOM ZSATKOVICS KÁLMÁN ÚRHOZ. Hát hiszen, ha Zs. ur nem »papirmacliéból készült« rudakkal, lianem el van készülve a tudomány fényes aczéljával szállani síkra, akkor helyesebben cselekszi, ha nem engem választ ellenfelének, ki se oroszul, se litvánul, se ruténul, se lengyelül, se más szláv nyelven nem tudok ; hanem választ magának a lengyel történetben és a mondott nyelvekben jártas férfiakat, kik esetleg ugyanazon nézetben vannak Jagyello vallásáról, mint jó magam ; vagyis helyesebben szólva : kiknek nézeteit vallom én is, mint ezt Caroról, pedig őt nem utolsó lengyel történetírónak tartja egész Európa, megmutatni szerencsém volt. A lengyel történetírók bizonyára nagyra becsülik, ha Zs. úrral összemérhetik szellemi fegyvereiket. Rajtok nem fog múlni, hogy megismerjék, ha vájjon Ombrovics Jakab egy személy-e Olgierd fia Jagyelloval ? és méltatni fogják Zs. ur egyéb, másodkézből kapott érveit. Azért hangsúlyozom pedig a másodkézből szót, mert kútfője a budai krónikás idézésével, ki nem más az egykorú Küküllei Jánosnál1

) tévútra vezette. A krónika ide vonatkozó részlete egészében így hangzik : »Aduiga vero post mortem patris in reginam Polonie extitit coronatá ; que postmodum per magnates, barones et nobiles regni Polouie potentissimo principi Lythuanorum Jagula nomine ad fidem catholicam conuerso, et cum suis fratribus haptizato, extitit matrimoniali federe copulata. Quem in regem Polonie solemniter per eos coronatum Ladizlaum nominarunt. Qui similiter cum coniuge conregnant letanter in eodem.«ä) Tetszik látni: itt az a kicsi, de ez esetben igen fontos csak szócska teljesen hiányzik. ') Ha bővebben kiván értesülni Küküllei Jánosról, szíveskedjék a Századok 1893. évfolyamát mindjárt az 1. lapon megnézni. 2) M. Florianus, Históriáé Hungaricae Fontes domestic! III, 192.