Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Balzer; Oswald: Genealogia Piastów. Ism. dr. Wertner Mór 366

történeti irodalom. 369-szólnak, a nélkül, hogy a leányt vagy atyját megjelölik. Okiratilag (Kodex dypl. Wielk. III. w. 2020) be van bizonyítva, hogy Erzsébet nevű s hogy Mseziszlőnak első neje. Erzsébet nevét még egyéb hiteles hely is tanúsítja. Férjhezmenetele 1040-ben történt meg. II. Bélának azért nem lehetett leánya, mert legjobb esetben csak 1032-ben születhetett s ilyformán 1040-ben csak nyolcz éves lehetett; szerző azért majdnem biztosra veszi, hogy Béla nővére, Almos királyfinak a leánya. Meghalt 1155 előtt. g) Juciit, III. Boleszló leánya, az imént említett III. Mscziszló nővére, szerzőnk szerint 1136-ban II. Géza királynak a jegyese. Az illető táblán nejének nevezi ugyan, de a magyarázó szövegben (180 old.) csak jegyesének nevezi. (1148-ban, tehát még Géza életében, brandenburgi I. Ottó. tirgrófnak a neje). h) IV. Béla veje, halisi Boleszló 1221-ben született; meghalt 1279. április 13-án; Béla leánya, Jolán, Ilona (Boleszló neje) 1244 táján született ; férjhez ment 1256-ban. 1279. deczember 10-e óta apácza a gnezeni klarisszák zárdájában; utoljára említi őt 1298-ban Lokietek Ulászlónak egyik okirata. Elhalálozási évét nem ismerjük. XII. Leo pápa 1827-ben emeli őt a boldogok sorába. i) IV. Bélának másik veje, szemérmes Boleszló, 1226-ban született ; meghalt 1279. deczember 7-én; egybekelt 1239-ben IV. Béla leányával, Kunigunddal; ez született 1234-ben; 1279. deczember 10-e óta Saczon klarisszaapácza ; meghalt 1292. julius 24-én; boldoggá nyilvánítva 1690-ben VIII. Sándor pápa által. Utolsó általa kiállított okmánya 1292. május 28-án lett írva; 1292. október 8-án már nem él. j) Salome, II. András menye, született 1211 — 1212-ben, klarisszaapácza Zawichoscon 1245 óta, Skala-n 1259. áprilisa •óta; meghalt 1268. október 10-én; Kálmán királyfival 1214-ben kelt egybe; boldoggá avattatott 1673. deczember 18-án. Тс) IV. Béla unokája, halicsi Rosztiszló leánya Gryphina született 1244—1251; férjhezment 1271—1274; meghalt május 26-án 1303 és 1309 között. (1303-ban egyik okiratban még élőként szerepel; 1309-ben róla már mint »olim«-ról tesznek említést). I) FenennánaJc (III. András első nejének) családi viszonyait szerző teljesen egyetértőleg a legújabb magyar kutatásokkal ecseteli. Ritka hangzású nevére vonatkozólag érdekes tudni, hogy Brückner berlini egyetemi tanár figyelmeztetésére találta, hogy bibliai, mert Sámuel krónikája (I. 1.) mondja: •»Elcana habuit duas uxores . . . nomen secundae Phenenna.« —