Századok – 1896

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - I. közl. 23

áo ANGYAL DÁVID. Megengedjük, hogy az ily dolgok élesítették Komisék gyűlöletét a kicsapongó fejedelem ellen. Hanem más okoknak lényegesebi) befolyást kell tulajdonítanunk az összeesküvés keletkezésére. Mindenek előtt a vallási ellentétet kell kiemelnünk. 1607-ben Báthory megígérte Forgács bibornoknak. hogy támogatja a katholiczizmust, ha a trónra segíti. Lehet, hogy az erdélyi katholikusok bíztak a fejedelem őszinteségében. Pedig csakhamar kitűnt, hogy Báthory nem a szülői ház, hanem az ecsedi udvar vallásos hagyományaihoz ragaszkodik. Kívánságára az 1608 szeptemberében tartott kolozsvári országgyűlésen azt határozták a rendek, hogy az unitárius Kolozsvár fogadjon be református papot, ki a fejedelemtől kijelölt helyen teljesítheti egyházi kötelességeit. A következő évben Báthory az óvári templomot ajándékozta a kolozsvári reformátusoknak, majd később a saját költségén felépítteté a romba dőlt régi egyházat s a fiscalis jövedelmekből alapítványt tett a pap s az iskola ellátására.1) Nem így gondoskodott a katholikusokról. Nem akarta, őket háborgatni, de régi hatalmuk visszahódítását nem tartotta kívánatosnak. Forró György jezsuitának megengedte, hogy Erdélyben tartózkodjék. A páter Kolozsváron volt, midőn Báthory bevonult. Üdvözlő beszédében emlékeztette a fejedelmet arra, hogy mit kgszönnek a jezsuiták a Báthoryaknak. A keresztyén fejedelmek — mondá Forró — azt reménylik, hogy az új fejedelem visszahívja majd a társaságot és elődeinek nyomdokaiba lép. Báthory nyájasan felelt és Ígéreteivel a katholikus vallás jövőjére nézve reményeket ébresztett. De semmi sem történt, ami e reményeket igazolta volna. Az 1609 októberi országgyűlésen Forró ösztönzésére a katholikusok a jezsuiták visszahívását sürgették s az esetre, ha régi székhelyeikre vissza nem térhetnének, azt kivánták, hogy legalább a rendek a magok birtokán tarthatnák őket. A rendek azonban a fejedelem beleegyezésével a »religio dolgát« a jövő országgyűlésre halasztották.2) 0 L. Szilágyi Ferencz : A kolozsvári ev. rcf. eklézsia tört. Kolozsváron 1829. 12. 1. Szilágyi: Erd. Orsz. Emi. VI. 111. 1., az említett törvényczikk a ngd religióján való papról beszél. Ez a kifejezés zavarra adott alkalmat. Veszely (Erdélyi Egyháztört. Adatok I. k. 239.) azt következtette e szavakból, hogy Báthory ekkor még katholikus volt. Mások sem tudták, hogy minő vallású volt a fejedelem 1608-ban. Pedig úgy hiszszük, hogy a Ngd religióján a református vallást kell értenünk. Bizonyítja ezt az 1612-iki törvénykönyv, mely az 1608-iki törvényczikkre hivatkozva ezt mondja : »Kolozsvári gyűlésünkben elvégeztük, hogy Kolozsvárra a Szent Háromságról való igaz Orthodoxa Confessió, melyet helvétiai confessiónak hivnak, bevétettessék.« 2) L. Annuae Litterae Soeietatis Jesu Anni 1609. Dilingae 282. 1, s Szilágyi Erd. Orsz. Emi. VI. 164. 1.