Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Lorenz; Ottokar: Genealogisches Handbuch der europäischen Staatengeschichte. Ism. dr. Wertner Mór 362

történeti irodalom. 387-alatt, illetőleg a jegyzetekben előforduló nemzedékrendi, családtörténelmi és clironologiai adatokat belértékük szerint meg nem birálliatok, mert az erre vonatkozó legújabb okirati anyaggal nem rendelkezem, — annyit azonban mégis akarok koczkáztatni, hogy az »Eticho«-féle rendszernek a 8-ik táblán történt felvétele az alapeszmének minden »szeretetreméltósága« daczára nem valami szerencsés fogás volt; lesz elég olvasó, ki szerzőnek a táblát megelőző lapon tett megjegyzéseinek figyelembevétele nélkül, az Eticlio-tábla adatait készpénznek veendi, ilyen leszármaztatásokat pedig az okirat korszakában egyszer s mindenkorra ki kell irtanunk ! Ugyanazon táblán találjuk, bogy Habsburgi Rudolfnak Clementia nevű leánya 1281-ben Martell Károlyhoz (»magyar király«-hoz) ment férjhez. Szerző Magyarország történészeit és genealogusait nagyon lekötelezné, lia e clironologiai adatot bebizonyítaná; eddig nincs bizonyítva. Tudjuk, hogy Martell Károly 1272-ben született és hogy arra az esetre, ha 1281-ben nősült, nősülésekor kilencz évesnek kellett lennie, miből azonban még nem következtethető, hogy akkori időben hasonló házassági összeköttetéseket nem kötöttek. A nem német államok egészben véve kevesebb gonddal és előszeretettel vannak kidolgozva. Francziaországnál mindjárt hangsúlyozandó, hogy azon számos duodeczállam, mely egészen a XY-ik század végéig Francziaország zömét képezte és mely többnyire genealógiai úton lassan-lassan a koronával összeolvadt, alig van említve; a királyi családnak számos ágát, még az egyetemes történelemben is jelentékeny courtenayi vonalt sem találjuk; vitéz Róbert két fia: Endo és Róbert tényleges király volt, a mit. tekintettel Capet Hugó trónra emelésére, a szerzőnek meg kellett volna jegyeznie. Magyarországnál hiába keressük az Árpádokat. Csak az Anjouházi királyok vannak felvéve. Martell Károly persze még mindig tényleges magyar király; I. Mária királynő 1392-ben halt meg ; mily genealógiai úton került a lengyel korona I. Lajos kezébe, nincs ábrázolva ; Erdély uralkodó családai nyomát hiába keresnők. - - Lengyelországban csak a Jagellók nyitják az uralkodók sorát, Oroszországban az utolsó Rurikok ; a nem német államoknál a régibb uralkodók egyáltalában nincsenek felvéve. A keleti kérdés« legmostohábban van tárgyalva. Byzáncz, Montenegró és Törökország hiányzik teljesen; hogy Szerbiában a Nemanjidák valamikor nagy szerepet vittek, és hogy ezeknél is elég fontos és érdekes genealógiai mozzanat megjelölhető, arról szót sem találunk ; csak a Karagyorgyevics és