Századok – 1896

Értekezések - MATUNÁK MIHÁLY: Érsekujvár alapítási éve. 1545. 348

348 TÖRTÉNETI IRODALOM. 348 szervezetnek a századok viharaiban való fejlődése és átalakulása érdekli a legközelebbről. Szerző helyesen vette számba ez érdeklődést s nemcsak külön, hanem terjedelmére nézve a többieket tetemesen meghaladó szakaszt szentelt a magyar nemzet honvédelmi tényezői fejlődésének. Egész munkájában kétségkívül sok a tanúságos, s én bizonyára nem akarom tőle megtagadni azt az elismerést, melyet minden író már azzal is megérdemel, hogy egy szertelenül nehéz, szertelenül bonyolult tárgyról 63 nyomtatott ívre terjedő munkát ír. Művében sok az érdekes, de sok a fölösleges, a tárgygyal csak laza kapcsolatban álló részlet is. Különösen sok a hadtörténelmi kitérés, csaták, egész hadjáratok aprólékos leírása. Pedig a hadügy nem a hadtörténelem s katonai akcziók hosszadalmas rajzát senki sem keresi olyan munkában, mely a hadügy fejlődését, a honvédelmi tényezők szervezetét akarja leírni. Már a munka külalakja is. jelzi, hogy nem kezdettől fogva világosan megállapított s következetesen keresztül vitt terv szerint készült. Az első kötet vékony s csak 22 ív, a második kötet vastag s 43 ív, vagyis kétszer olyan nagy, mint a másik. Ez nem csupa külsőség, melyen segíteni lehetett volna a második kötet ketté osztásával, mely esetben a munka három arányos kötetből állt volna. A bajon ez legkevésbbé sem segített volna, mert itt nem a formáról, hanem szervezeti hibáról van szó. Aránytalanság van az anyag feldolgozásában., fontos dolgok röviden, mellékesek túlbőven tárgyaltatnak. így példáúl a görögök hadügyét a munka 118 oldalon adja elő, ellenben angolok, franeziákr olaszok, németek hadügyére külön-külön csak 10—20, » törökökére meg épenséggel csak 4 oldal jut. Pedig a magyar olvasót végre is leginkább azon népek katonai szervezete érdekli a legközelebbről, melyekkel a magyar állam évszázadokon keresztül hadakozott, vagy melyek katonai intézményei az ő hadügyi viszonyaira is több kevesebb hatással voltak. Ez okból sokkal közelebb állanak hozzánk s magyar író részéről több figyelemreis tarthatnak igényt a közéj)- és újkori művelt vagy szomszéd népek, mint akár görögök, akár rómaiak. A. magyar ősök a legtöbbet a németekkel és törökökkel harczoltak ; huzzájok a keleti és déli népek, oláhok, szerbek, bosnyákok, bolgárok csatlakoznak, kikkel a magyar állam nemcsak hadakozott,, hanem őket a saját befolyása alá vetette s seregöket időnként a magyar honvédelmi tényezők sorába iktatta. A munka a. Zsigmond korabeli bandériumok közt említi is Bolgárországot 4000, az oláh és moldvai vajdák hadait 10,000 emberrel. De minő szervezete volt e hadnak, arról ebben a könyvben., mely