Századok – 1896
Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - II. közl. 310
MATUNÁK MIHÁLY. ÉRSEK-UJVÁR ALAPÍTÁSI ÉVE. 339 király a többi között ezekben válaszol a prímásnak : »Megparancsoltuk főkapitányunknak, hogy kdnek új erődjét szemügyre vegye s a szükséges helyőrséggel, a mint lehet s a tehetség engedi, megerősítse.« Érsekújvár tehát 1546-ban már készen volt s így most már csak azok véleménye jöhet számba, a kik a vár alapítását az 1540—46-ig terjedő időbe helyezik. 1540-ben, mikor Esztergom még a magyar hadak kezében volt, nem lett volna értelme tőle rövid 5 órányi távolságban új várat építeni, melynek rendeltetése csakis a portyázó török csapatok megfékezésében állhatott. Yajjon föltehető-e Várdayról, — kérdi Fábián — hogy annyi pénzt, annyi erőt czéltalanúl elvesztegetett volna? Érsekújvár alapításának eszméje csak Esztergomnak, az éjszaknyugati Magyarország e védőbástyájának 1543-ban történt bukása után merülhetett fel. — A prímás és káptalana a török elől Pozsonyba, majd Nagyszombatba menekülnek, s hogy az esztergomi törököt portyázásában akadályozzák s a bódítástól visszatartsák: a Nyitra és Vág völgye, de meg Pozsony és Bécs fedezésére is új várat kellett építeni. Ez volna Érsekújvár alapításának oka s így az alapítást 1543 előtt gondolni sem lehet. Az alapítás ideje tehát 1543—46 októberéig terjedő időközre esik. Esztergomot a török 1543. aug. 10-én foglalta el. Az ország rendei ezen évi október első napjaiban összeültek Pozsonyban, hogy a hon védelméről tanácskozzanak. E gyűlésen még nem említik Érsekújvár alapítását, sem annak szükségességét, hanem kimondották s elrendelték, hogy Surány várát, mely mint egyetlen erőd Komárom és Esztergom közelében, fekvésénél fogva/ kiváló fontossággal bír, nagyobb őrséggel kell ellátni.2 ) És Surány meg is kapta a dunáninneni tartalék őrséget 1543-ban, hogy Ferdinánd területét a bányavárosoktól Pozsonyig védje. S mennyire megfelelt Surány a hozzá kötött általános várakozásnak, megmutatta a következő 1544-ik év nyarán (júl.). Husszain, esztergomi pasa lovas és gyalog hadával zsákmányolás s esetleg Léva elfoglalása végett Lévára ütött. Kapitánya Balassa Menyhárt s Horváth Bertalan, balassagyarmathi kapitány3) könnyű lovasoktól megüzenik ezt Nyáry Ferencznek, a surányi kapitánynak, hogy sietve jöjjön segítségül. Nyáry 350 huszárral nyomban még éjjel útnak ered. De midőn Kiirthhez érkezett, megtudta, ') Knauz : Magy. Sión. IY. 379. 2) Fraknói : Magyar Országgyűlési Emi. П. 480., 536. s) Monum. Hung. Hist. I. 264. Uj Magy. Muzeum. 1858. 211. 1.
