Századok – 1896

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - II. közl. 310

ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE. .'335 egyházi javadalmakra — bármily kiváló legyen is e téren, — hacsak a szabad mesterségekben is nem jártas, élete és erkölcse meg nem kifogástalan. Ha valamelyik főpap ezen rendelet ellen cselekszik, elveszti a javadalom adományozásának jogát; ismétlődés esetén meg javadalmától is megfoszthatják. Franczia-, Angol-, Skót-, Spanyol- és Magyarország s Wales területén — folytatja IV. Incze — a világiak ügyeit nem a császári törvények, hanem a szokásjog alapján, az egyháziakét meg a Szent-atyák határozatai értelmében kezelik. Pedig a római jog — főleg gonosz volta miatt — inkább zavar, mint segít az egyházi és szokásjogban. Miért is a püspökök és szerzetesek tanácsa és kérése következtében elrendeljük, hogy ezen országokban világi jogot ne tanítsanak. Ha azonban az uralkodó akaratából mégis tanítanának, az első rendeletnek, mely a római jog tudósait a papi javadalmakból kizárja, jogereje és kötelező volta ezen esetben is fenmarad.1) Bonczoljuk csak szét ezen oklevelet, hogy igazi értelmét kinyomozhassuk. Az okiratot értelmi tekintetben két részre tagolhatjuk. Az egyikben IV. Incze pápa elmondja, hogy Franczia-. Angol-, Skót-, Spanyol- és Magyarországban és Wales fejedelemségben azon papok, akik a római jogban képezték ki magokat, igen nagy számmal vannak s a nagyobb és kisebb javadalmakat szinte elözönlötték. S mivel szellemök nem egyházias s épen ezért a világiakat megbotránkoztatja, — ezen országok főpapjainak megtiltja az ilyen papok beültetését az egyházi javadalmakba. Látjuk tehát, hogy a magyar papok, főleg a főpapok, a XIII. század közepén római jogi képzettséggel birtak. Ez pedig más szóval annyit jelent, hogy a magyar papok a XIII. század első felében sűrűn keresték föl a külföldi »studium generale «-k jogi tanfolyamait. Az okirat ezen része tehát a veszprémi iskola kérdését nem érinti. De annál több figyelmet követel a második része. Ebben kimutatja a pápa, hogy az említett országokban, tehát Magyarországban is fölösleges a római jog tanítása. Mert itt a világiak dolgát a szokásjog — más szóval a hazai jog, — az egyháziakét meg a kánoni jog szerint bírálják eb Mivel pedig fölösleges a római jog, el is rendeli IV. Incze, hogy ezen országokban ne tanítsák, — hacsak az uralkodó nem akarja. >) Fejér : Cod. Dipl. T. IV. Vol. П. 254—256. 1.