Századok – 1896

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - II. közl. 310

332 ÁRPÁDKORI KÖZÖK TATÁSÜGYÜNK rale autonom testület volt, mely birtokjogot élvezett és saját anyagi és szellemi ügyeit és javait maga kezelte és intézte. Mivel tehát az adományozás a veszprémi egyház részére szólt, következik, hogy az iskola is, melyet a vámból ujjá kellett alkotni, a veszprémi egyházé volt, Más szóval ezen adatból megtudjuk, hogy Veszprémben székesegyházi iskola volt. Ezen állítást szépen támogathatjuk még egy-két adattal. Az 1276-iki pusztulás idején a veszprémi káptalannak tizenöt tagja kettős — kánoni és római — jogdoktor. Mind­megannyi hivatott egyén, hogy a székesegyházi iskolában a tanítást végezzék. A tanárok egy része bizonyára közülök került ki. De — miként az említett öldöklésből tudjuk— volt Veszprémben még kivülök is igen sok pap. S igy tanárnak való ember bőven lehetett közöttük. De ki is emeli IV. László király a veszprémi tanárok kitűnőségét a többi egyházakéival szemben.2) Tudjuk ezenkívül, hogy a rombolás alkalmával csak maga Pál mester 1000 márkányi kárt szenvedett könyvekben. Tönkre mentek továbbá a káptalanbeli tizenöt jogdoktornak összes egyházi és római jogi könyvei ;3 ) úgyszintén a többi tudo­mányokba vágó könyvek is, melyek a sekrestyének egy szobá­ját egészen megtöltötték.4 ) Érdekes dolgok ezek. Nemcsak azért, mert megtudjuk, hogy nálunk már a XIII. század második felében mily gazdag könyvtár létezett : hanem — s bennünket jelenleg inkább ez érdekel, — hogy ez a szép könyvtár a sekrestyének egyik külön szobájában, szóval a templomban állt. Mivel pedig a veszprémi hires iskola tanárainak ez a könyvtár nyújtotta a szellemi táplálékot : következik, hogy a tanárok a veszprémi egyház szolgálatában álló papok, s nem egy »Studium generale« testületéhez tartozó egyének voltak. Mert ellenkező esetben a könyvtárt sem a sekrestyében, hanem a Studium generale köré­ben helyezték volna el. Szóval a könyvtár elhelyezése is oda utal bennünket, hogy Veszprémben nem egyetem (studium gene­rale). hanem székesegyházi iskola volt. Az előzőkben tehát két dolgot bizonyítottam be : I. Veszprémben nem volt egyetem (studium generale) ; 2, a vesz­prémi iskola székesegyházi iskola volt. Itt most már meg is állapodhatnám. De nem teszem. Kötelességemnek ismerem azon adatok mérlegelését is, melye­i) Fejér: Cod. Dipl. T. IX. Vol. VII. 694. 1. ') U. az: U. о. T. V. Vol. II. 347. 1. !) U. az: U. о. T. VII. Vol. II. 47. 1. «) U. az: U. о. T. IX. Vol. VII. 693. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom