Századok – 1896

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - II. közl. 310

330 ÁRPÁDKORI KÖZÖK TATÁSÜGYÜNK Ha már most ezen tényt a veszprémi iskolára alkalmaz­zuk, ily eredményre jutunk : Л veszprémi isicola kolostori iskolából egyáltalán nem jött létre. Igaz, hogy ennek ellenkezőjét soha senki sem állí­totta; de azért mint ténynek megállapítása nem fölösleges. A veszprémi iskola, székesegyházi és káptalani iskolából sem keletkezett belső fejlődés útján. De arra is elenyészőleg csekély, majdnem semmi a való­színűség, hogy a veszprémi iskola a székesegyházi vagy káp­talani iskolából külső egyesülés útján nőtte volna ki magát, Studium generalé-vá. Hiszen az egyetemek története Itálián kívül erre mindössze is csak négy esetet tud felmutatni. Más szóval a lehetősége ugyan nincs kizárva, de teljesen valószí­nűtlen, hogy a veszprémi iskola a székesegyházi vagy kápta­lani iskolából külső kapcsolódás útján emelkedett studium gene­rálévá. A két utóbbi eredmény elseje teljesen lehetetleníti azon régi felfogást, melyet Abel így fejezett ki : »Nem valószínűt­len, hogy úgy mint többnyire a régibb egyetemek, úgy a vesz­prémi is a helybeli káptalani iskolából fejlődött«.1) A másodika meg arra utal bennünket, hogy hagyjunk föl azon nézettel is, mely szerint Veszprémben a studium generale a székesegyházi vagy káptalani iskolából külső kapcsolódás által keletkezett. Mert ez lehetetlennek ugyan nem lehetetlen, de valószínűnek teljesen valószínűtlen. Most már a veszprémi iskola, ha studium generale volt, csak egy módon, — egészen újból, egyszerre studium genera­lé-nak szervezve, jöhetett csak létre. De ezt meg IV. László királyunknak sokszor emlegetett 1276-iki oklevele zárja ki. Hiszen studium generale nálunk a legjobb esetben is csak a XII. század végén, vagy а XIII. elején keletkezhetett volna. Pedig ezen oklevélben olyan veszprémi iskoláról van szó, mely­ben »a szabad mesterségeket a virágzó hirnév azon időtől fogva ragyogta be egyre növekedő fénynyel, melyben Magyar­országon a katholikus vallás meggyökerezni kezdett.«2) Más szóval a veszprémi iskola és jó hire-neve a kereszténységgel egykorú ; — s így »studium generale«-nak nem születhetett. Az eddigiek összegezéséül most már kimondhatjuk, hogy a veszprémi iskola sem keletkezésekor, sem később nem volt studium generale, vagyis egyetem. De nem is volt oly egyszerű dolog egy »studium gene-4 Ábel Jenő : Egyetemeink a középkorban 4. 1. ') Katona : Hist" Crit. T. X. Ord. VIII. a praefatióban. — leje'r: Cod. Dipl. T. V. Vol. II. 347. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom