Századok – 1896

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - I. közl. 23

26 ANGYAL DÁVID. BÁTHORY GÁBOR URALKODÁSA. tánynyal azonban nem fértek meg a hajdúk, azt beszélték Rákócziról, hogy egyszer el akarta fogatni vezéröket, Nagy Andrást. A hajdúk tehát azt várták llomonnaytól hogy oly kapitányt fog Kálló várába küldeni, aki jobb barátságot tart velők. Rákóczi valóban nem maradhatott К ál lón. Ép midőn a hajdúk már letették a fegyvert Homonnay hitlevelébe bizva, a kallói őrség ágyúkkal lövöldözött a városbeli hajdúkra, valószínűen a kapitány akarata ellenére. Rákóczi ekkor egy útról haza térve még nem volt a várban. A dühös hajdúk levágták kíséretét, s őt magát is megsebesítették. Ezt az új zavargást Báthory közbelépése csillapította le, mert a mióta a hajdúk Báthoryt az erdélyi trónra segítették, sokat vártak tőle s hallgattak szavára. Igaz, hogy a barátságos viszonyt apró félreértések meg-megzavarták. Ide számíthatjuk a Báthory megbizásával Budára utazó Kornis Boldizsár balesetét, a kit a hajdúk Szolnok és Debreczen közt kifosztottak. Az ily vállalatok miatt gyűlöletessé lett a hajdú név az országban, kivált a nemesek előtt, a kik közt sokan úgyis lenézték a jórészt »pásztorokból, kocsisokból, lovasokból és parasztemberekből« nemesekké lett katonaságot. Illésházy nem egészen így gondolkodott rólok. »Ugyan nem kell azért megvetni ezeket«, — így nyilatkozott a hajdúkról — »az kik országunk szabadságáért felkötötték volt kardjokat.« S így Kassán is hajlandó volt a hajdúk méltányos kivánságait teljesíteni. Különben is tekintetbe vette, hogy a Kállay család »nagy igazságot remél« Kállóhoz, melynek érvényesítését már a bécsi béke megígérte ; tekintetbe vette továbbá, hogy a hajdúk békés kitelepítése után Kálló tisztán királyi végvárrá lesz, melynek ügyeibe Báthory nem avatkozhatik, s végül úgy gondolta, hogy a hajdúk majd kevesebbet garázdálkodnak, ha kedvök szerint való biztos lakást kapnak. Azért megegyezett az erdélyi követekkel abban, hogy a hajdúk hagyják el Kállót s kárpótlásúl az Erdélyhez tartozók Nádudvart vegyék át, a magyarországiak pedig Csegét. A kassai szerződést az erdélyi rendek s a fejedelem esküjökkel erősítették meg az 1608 szeptemberi országgyűlésen. Ezután Sennyei Miklós és Kornis Zsigmond Pozsonyba ntaztak s ott a fejedelem nevében előadott kívánságukra a XIX. törvényezikkben a király és a magyar rendek is megerősítették a szerződést.1) ') Szilágyi : Báthory Gábor 299. 1. Erdélyi Országgyűlési Emlékek YI. 90., 170. 11. Wolfgangi de Bethlen : História de Bebus Transsylvanicis T. VI. 505., 525. 11. Komáromy András: Levelek és Akták az 1607/8-iki Hajdúlázadás Tört.-hez (Hadtört. Közi. 1893. 72. 1.) Komáromy: Az