Századok – 1896

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - II. közl. 310

ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE. MÁSODIK KÖZLEMÉNY. Székesegyházi és "káptalani iskolák. —• Szent István a kereszténység behozatala után püspökségek fölállításáról gondoskodott. Á püspökség székhelyén rendszerint káptalant is szervezett. Ennek jeles feladat — a világi papság képzése — jutott osztályrészéül. Érdekesek és tanulságosak azon adatok, melyeket a Csanádi *) székesegyházi és a székesfehérvári káptalani iskoláról a Gellért-legenda őrzött meg. Eszerint: »Egyik nap harmincz új keresztény férfi jött a püspökhöz azon kéréssel, hogy gyermekeiket vegye át, taníttassa ki és szentelje papokká. Ez elfogadta, alkalmas házban elhelyezte és Valter mester kezére adta őket, hogy tőle a nyelvtani és zenei ismereteket megszerezzék. Rövid idő alatt szép sikert mutattak föl. Ennek láttára a nemesek és az előkelők átadták gyermekeiket az említett Valternak, hogy a szabad mesterségek tudományára megoktassa őket. Ezek lettek Szent György monostorának első kanonokjai. Ezeket a püspök nagyon kedvelte, mert nem voltak idegenek, hanem hazafiak, s általok az Isten egyházára nagyobb dicsőség hárulhatott A püspöknek nagy gondja volt a szegény iskolás gyermekekre, a szerzetesekre és a vendégekre (idegenek). A kicsinyeket az ő házába hozták ; ő meg átadta őket az iskolába. A tanítás oly buzgalommal folyt, hogy még az éjjelt is nappallá tették. Az első harmincz az olvasásban (lectura) és éneklésben (cantu) egészen otthonos lett; a püspök őket fölszentelte és kanonokokká tette. Küldött követeket a Dunántúlra ') Helyesebben *marosvári«-nak kellene neveznünk, mert a XI. században így hívták. Mivel azonban a XII. századtól kezdve hivatalosan mindig a »csanádi« egyházmegye elnevezéssel találkozunk, megtarthatónak véltem én is a közkeletű »csanádi« elnevezést (Karácsonyi János : Szent Gellért élete és művei. 103—4. 1.).