Századok – 1896

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - I. közl. 23

BÁTHORY GÁBOR URALKODÁSA. A frankfurti császárválasztó gyűlésen Mátyás érdekében nem csekély hatással emelték ki azt a körülményt, hogy mint magyar királynak módjában van megvédeni a birodalmat a porta részéről fenyegető veszély ellen. E tekintetben első rangú kérdés volt az, hogy az erdélyi állapotok mennyiben gyöngítik vagy mennyiben erősítik a magyar királyság helyzetét a portával szemlen. 1608 elején nagy jelentőségű trónváltozás történt Erdélyben. Az öreg Rákóczi Zsigmond lemondott. Szerette a fejedelmi czímet, de sokkal fáradtabb volt, semhogy felvegye a küzdelmet a mindenfelől reá támadó hatalmak ellen. Egi madarak módjára visszavágyódott ősi fészkébe, mint maga mondotta. Teljes ellentéte volt Somlyai Báthory Gábor, kit a kolozsvári országgyűlés |Rákóczi kivonulása napján választott utódjává. Tizenkét éves volt Báthory, midőn atyja, István király unokaöcscse, 1601-ben meghalt. Az ecsedi ág utolsó sarja, Báthory István országbíró örökbe fogadta az árvát Anna húgával együtt. A hatalmas főúr gondosan nevelte fogadott fiát. Buzgó kalvinista lévén, az árvának lelki üdvösségéről akart gondoskodni, midőn a katholikus vallásban szülöttet a »pápai tévelygésből« az »igaz keresztyén« hitre vezérelte. Még végrendeletében is szivére kötötte Gábornak a nagy Báthory nemzetség hagyományait s roppant örökséget hagyva reá mintegy módot adott neki a hagyományok felélesztésére. Szóval az ecsedi vár ura, ki királya előtt sem szivesen hajolt meg s ugyancsak félvállról beszélt a »császár képével«, minden lehetőt megtett fogadott fiáért, csak a gyöngéd családi élet példájától fosztotta meg. Azt beszélték ecsedi Báthory Istvánról, hogy feleségének öt esztendeig csak egy szót sem szólt. Midőn haldokolt, felesége bement hozzá és csak ennyit mondott: várj te