Századok – 1896

Értekezések - JAKAB ELEK: Székely telepek Magyarországon - I. közl. 581

14 THALY KÁLMÁN'. líjabb tractára láttatik provocáltatni, jelentvén azon Mediator Urak, hogy József király minden törvényes kívánságit a Magyar Nemzetnek meg akarja adni, — a mint is ezen obla.tiók, de dato 2-da Januarii Méltóságos Fejedelemnek irott levelébûl (a mediatornak, Hamel-Bruyninxnak) kitetszenek. De mivel ugyanazon levélben, megnevezett oblatiók után 1) subjungálva vagyon formalibus : » nisi ipsius Regis et Hegni, ratio et securitas communi consensu, quaeclam utcunque circumscrïbenda svadeant ;« mely czikkelyekbűl kitetszik, hogy valamint ezelőtt fucate és nem sincere tractáltanaJc : úgy mostanság is a nemzet veszedelmére igyekeznek.2) Nem bízhatván ') Melyek pedig a föntebb ismertetett rideg elutasítás után, nagy részt csak a becsületes hollandus közvetítőnek szép szavakba öltöztetett reményt adó frázisai valának. a) Hamel-Bruyninxnak Bécsből 1707. január 2-kán kelt e nevezetes levele szórúl szóra így hangzik : »Celsissime Princeps ! Quod tardius j'espondeam ad literas Cels. Yrae diebus 23. Oct. et 2. Dec. Ai. 1706. ad me datas, partim tam diu oberratarum Literarum informatio, (Stepneynek panaszkodik, hogy Bákóczinak ő hozzá írott e leveleit a cs. ministerek feltörték), praecipue autem materiae gravitati et multifariis arduis negotiis, quibus haec Aula (a bécsi) obruta est, adscribi debere puto. Serio et maturo consilio discussa sunt earundem Cels. Yrae literarum contenta ab iis, qui se in ambiguo quasi haerere credebant : an exinde syncera Cels. Vrae mens cum Caesar-e paciscendi colligi posset ? Non enim hanc Aulám latebant Cels. Yrae cum ministris G-allicis in Porta Ottomannica adhibiti conatus ; nec expressit distincte Cels. Vra : quae nam essent cardinalia illa puncta, et super quae praeliminariter declarationem mentis Sacrae Caes. Begiaeque Suae Mattis desiderare videtur ? (Ez csak ürügy volt ; mert ezeket Bákóczi Okolicsányinak világosan kijelentette ; 1. ennek nov. 17-iki levelét; továbbá maga Bruyninx is jól ismeré s elősorolja ugyané pontokat, Stepneyhez írott decz. 22-iki levelében, és e szerint terjesztette is elő az udvarnál.) Et illa, quae aliunde Mediatione suggesta sunt Cels. Yrae, ex praeteritis sufflcienter constare poterat ejus esse naturae, quod infinitis obnoxium foret difficultatibus eo disponere Sacr. Suam Caes. Beg.-que Mattem, ut se determinare dignaretur ad ita nude et simpUciter concedenda ejusmodi puncta. (E mondatban rejlik a leplezett tudósítás a megtörtént merev visszautasításról.) TJbi tarnen in ordinato 'tractatuum cursum, unum vei alterum illorum certo adinvento modo vei temperamente, ope mediationis forsan complanari posset ;(??!) nulla tarnen spe super stite, quod Sacra Caes. Matt as praeter jam utrinque acceptatas Mediationes —• quae hucusque Begno Hungáriáé nunquam contingerunt —• aliorum adhuc Principum extraneorum Mediationem (a magyarok még a svéd és porosz királyokat akarták) sit admissura. Deciarat interim benigne constanter Sacra Sua Caes. Mattas, quod révéra anhelet pacem et quietem Begni Hungáriáé ; (? ?) quod illa, quae révéra legis esse reperientur : concedere nunquam detrectabit, nisi ipsius Begis et Begni ratio et securitas communi consensu quaedam utcunque circumscribenda svadeant. (Ez a Bákóczi által jegyzőkönyvbe is iktatott gyanús kibúvó ajtó !). Quod aequam et decoram utrinque adhibendam paciscendorum sinceritatis cautelam non omnino rejiciat, nec a reassummendis pacis tractatibus sit aliéna. Nulla fuit