Századok – 1896

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - I. közl. 207

ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE. ELSŐ KÖZLEMÉNY. Millenium — e szó hangzik szerte-szét a magyar hazában. Nagy eszme, s még fölemelőbb valóság rejlik e szóban, — hisz' Magyarország ezer éves életét tartalmazza. Magyarország, édes hazánk, életének első ezer éve tehát már a múlté, — s így a történelemé. De ennek meg nálunk hivatott letéteményese a »Magyar Történelmi Társulat.« Ha valahol, úgy e körben van helyén szellemi művelődésünk jelen magaslatáról visszatekinteni azon alapokra, melyekben tudásunk s szellemi életünk csiráit ismerjük föl. S nekem jutott a szerencse, hogy társulatunk millenáris közgyűlésén áldozhatok a magyar kultúra géniuszának, midőn »Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem, létkérdése« czímű tanulmányomat bemutatom. , Értekezésem tárgyát négy csoportba foglalom: I. Az Arpádkori iskolázás itthon. II. A veszprémi egyetem létkérdése, III. Árpádkori iskolázásunk külföldön. IV. Az Árpád<kori általános műveltség. I. Az Arpádkori iskolázás itthon. Kolostori iskolák. — Nemzetünknek a keresztény vallásra térése a művelődés utján hatalmas lépést jelez. Az •-európai kultúra áldásai ezóta táplálják a magyar földet, s vele a magyar nemzetet. Az első keresztény hittérítők java részben benedekrendü -szerzetesek. — és pedig olaszok.1

) Koruk tanultságával érkeznek meg hozzánk és fognak a munkához. A gyors egymásutánban alapított kolostorokat a rendi szabályzat, szükséglet és szokás szerint szervezik. Az apátságok kebelében tehát ') Wolf György: Első keresztény térítőink. (Akad. Értesítő 1895. -513—517 és 686—692. 1.)