Századok – 1896

Értekezések - JAKAB ELEK: Székely telepek Magyarországon - I. közl. 581

10 THALY KÁLMÁN'. téseket más móddal nem reménlhetné, hanem ha az Neineá Vármegyékre valamely quantum (hadi adó) felvettetnék.« Erre nézve volt is már kész fölvetési tervezete másfélmillió forintról, melyet előterjesztett. Erről tanácskozának, s hosszú vitatkozás után a tervezetet alapúi elfogadták. Az első ülés ezzel telt el. A dcczember 20-iki, második tanácskozmány, ugyanazon hét senator résztvételével, 1-ször a harminczadok jövedelmeiről, 2-szor a 10 és 20 polturás rézpénznek (Libertások) nagy számmal veretendő polturákkal leendő beváltásáról; s végre 3-szor br. Hellenbach bányagróf számadásainak bekívánásárol tárgyalt. Semmi egyébről nem ; több tanácsülés e hónapban már nem is tartatott, s a fejedelem harmadnapon elutazott Kassára. Azonban, mielőtt a sokkal fontosabb januári ülések jegyzőkönyveinek ismertetésére átmennénk : szükséges a békealkudozások megújítását illető levelezéseket érintenünk. A franczia negociatiókat Aldássy elég bőven kivonatozá, — de bennünket itt különösen a bécsi udvarral folytatott negociatiók érdekelnek. Említők föntebb Rákóczi levelezését Hamel-Bruyninx-al, nevezetesen okt. 23-iki és decz. 2-iki válaszait a holland ministerhez. Ez utóbbinak levelezései kormányával és Stepney-vel s mellékleteik, az alkudozásokra bő világot derítenek. Bruyninx már nov. 15-kén és utóbb is többször panaszkodik, hogy a cs. udvar a béketárgyalások felújításáról, minden sürgetései daczára sem akar tudni semmit. О lekiildé levelével Rákóczihoz Okolicsányi Pált, a ki a Gyöngyös, Hatvan környékén táborozó fejedelmet fölkeresvén, behatóan értekezett vele s Bercsényivel. Mindketten, valamint a confoederált magyarok többi fejei is, hajlandók a kibékülésre, de — a múlt nyári keserű tapasztalatok után — előzetes biztosítékokat kívánnak. Nevezetesen Kákóczi kijelenté Okolicsányinak s meg is írta neki, Szirmaynak és utóbb őneki (Bruyninxnak) is, hogy az alkudozások sikere érdekében kívánatosnak tartja, előbb a cardinális pontok iránt tisztába jőni a bécsi udvarral ; melyekre nézve ha sikeriilend egyetértésre jutni : akkor legyen fegyverszünet, kezdődjenek a forma szerinti béketárgyalások, — könnyen fog azután menni a többi. E sarkalatos pontok gyanánt 1-ször a garantia kérdését ; 2-szor Erdély szabad fejedelemválasztási jogának ügyét, és 3-szor az idegen katonaságnak az országból a békekötés utáni kivitelét jelölé meg. A holland követ nein késett a fejedelem e kívánalmait a cs. ministereknek tudomására hozni, s államtanács tartását sürgeté ezen ügyben, kormánya és Brittannia nevében. I)e