Századok – 1896

Tárcza; Állandó rovatok - Uj könyvek - 175

tárcza. 175 működő igazgatók rövid életrajza zárja be a dolgozatot, a mi nagyon becses. Az egyes adakozók névsora azonban bátran elmarad­hatott volna. A NAGYBECSKEREKI GYMNASIUM TÖRTÉNETE (az értesítőt Balázsi József közli, az értekezés irója nincs megnevezve) csak 1846-ban kezdődik, midőn a város polgárainál közmeggyőződéssé válik egy középiskola létesítése. Már előbb néhány évvel a protestáns lakosság felállított ugyan egy négy osztályú gymnasiumot, de ez nem elé­gíthette ki az összes érdekeket. 1843-ban tehát a városi tanács я kegyes-renddel megegyezett egy hatosztályú gymnasium létesí­tésére, s így nyílt meg az iskola az 1846,'7. évben. Az egész dolgozat inkább csak feldolgozatlan adatok közlése, mint rend­szeresebb értekezés. Bátran elhagyhatta volna a szerző az egyes adományozók névsorát, sőt az alapító oklevelek és szerződések közlését is, e helyett csak a nagyon szükséges tudnivalókat illeszt­vén azokból dolgozatába. Az Organisations-Entwurf tantervét sem lett volna szükséges közleni, mert ez általánosan ismeretes. Ambrus Mór A LOSONCZI GYMNASIUM VÁZLATOS TÖRTÉNETE czímű dolgozatát közli az intézet értesítőjében. Losonczon a XVI. évszázad utolsó tizedében állíttatott föl az ev. ref. gymnasium, a melyről azonban csak az emlékezet maradt fenn, tényleges adatok hiányzanak. Csak a XVIII. század elejéről vannak bővebb ismere­teink ez intézetről, midőn gyámolítói és tanárai közt már országos hírű emberek (Báday Pál, Wallaszky) is szerepelnek. Ez az iskola 1869-ben államosíttatott. E mellett a jelen század harmadik tize­dében egy ágost. ev. gymnasium is létesült, a melyet Kazinczy is meglátogatott 1831-ben. Ez intézetből állami tanitóképző fejlődött. Az állami gymnasium tanári karának rövid életrajza zárja be a dolgozatot, a mely a régebbi időre nézve fölötte hiányos és héza­gos, úgy hogy művelődésünk történetének múltjára nézve alig nyújt néhány számbavehető adatot, s erre a dolgozatra nem mérnők utasítani a kutatót. ÚJ KÖNYVEK. — A TITELI KÁPTALAN TÖRTÉNETE czím alatt Ércíujhelyi Menyhért tagtársunk Zomborban egy érdekes egyháztörténeti füze­tet adott ki, melyben az e tárgyra vonatkozó történelmi adatok össze vannak gyűjtve. Az I. fejezet szól a káptalanról felszámlálva annak alapítására vonatkozó adatokat, a prépostokat, a káptalan javait és hazafias törekvéseit. A II. fejezet szól arról mint hiteles helyről. A III. fejezet Titel várnak van szentelve. A IV. feje­zet a vár pusztulását s a mohácsi vész utáni sorsát írja le. Nagy szorgalommal s ismerettel összeállított monografia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom