Századok – 1896

Tárcza; Önálló czikkek - Komáromy András: Hol született Verbőczy? 163

TÁRCZA. 167 természetes consequentiával — kéri, hogy könyvének kinyomatására kincsét ne kímélje s az ő jószándékát pénzével segítse. Igen épületes Dedicatio, melyből bennünket legközelebbről az érdekel, hogy a Maecenas Werbőczynek az itélőmesteri hivatalban utódja volt, és a mi fődolog, Szőkefalván lakott ! Sapienti sat. Mert valószínű, hogy a felsorolt Küküllő vármegyei jószágokat s köztük Szőkefalvát is, Szapolyai János király adományából csakugyan birta Werbőczy, de aligha jutott volna eszébe Szentpálinak épen az Adámos völgijében keresni a nagy jogász bölcsőjét, ha Sárossi János itélőmester uram, hamvaiból megujuló Főnix, véletlenül nem Szőkefalván lakik . . . A »Magyar Athenas« szerzője pedig, erdélyi ember létére, örömest hitelt adott a vízaknai királybírónakJ

) s nem sokkal utóbb Horányi, már a Szentpáli tekintélyére való hivatkozással, czáfolgatta azokat, a kik azt állították, hogy Werbőczy Nógrád vármegyéből származott.2) Ez a kérdés irodalmi oldala. A mi pedig a hagyományt illeti, Werbőczy verses fordítása közkézen forgott Erdélyben és ha szinte nem is olvasták olyan mohón, mint azokat a pasquillusokat, a melyekkel Szentpáli — Bod Péter szerint — más emberek tisztességét megkormolta,3

) de bizonyos dolog, hogy nagy népszerűségnek örvendett, kiváltképen a deákul nem értő kurta nemesek között. — Es ha meggondoljuk, hogy azóta ide s tova 200 esztendő mult el, nem fogunk csodálkozni rajta, hogy Szentpáli meséje, mely az erdélyi ember hiúságának különben is mód nélkül hízelgett, a régi nemes udvarházakból lassanként a nép ajkára került, szóval hagyománnyá vállott. így keletkeznek gyakran a traditiók, de sajnos, csak ritkán vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy keletkezésük, továbbterjedésük és fejlődésük processusát világosan lássuk. Mert a Werbőczy monda tovább is fejlődött s az erdélyi hagyomány a tordamegyei Vécs várában iratja Werbőczy Istvánnal a »Hármaskönyvet.4) Budapesten, 1895. deczember 5. A tisztelt választmánynak kész szolgája DR. KOMÁROMY ANDRÁS. >) Bod Péter: »Magyar Athenas« 32C. 1. Horányi : Memoria Hungarorum. III. к. 504. 3) »Jó vers szerzőnek tartatott s maga is úgy tartotta magáról. Ez írta volt a Szász János emlékezetét előhordó verseket, írt sokakról afféléket, a melylyekkel megkormolta tisztességeket, melyre nézve volt is haja a versei miatt.« Bod Peter id. m. 263. 1. ') Kőváry László: Erdély régiségei 215. ].