Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Barabás Samu: A gróf Teleki-család okmánytára. Ism. M. S. 156

157 .TÖRTÉNETI IRODALOM. kozunk. A szászok történetírói már régtől fogva nagy szorgalommal gyűjtik össze a nemzetök történelmére vonatkozó adatokat s egyesületök a Verein für siebenbürgische Landeskunde jelentőségben az erdélyi történetírásra messze túlhaladja a hasonló czélra alapított, de e ezéljáról megfeledkezni látszó Erdélyi Múzeum Egyletet. A szász történetírók munkásságának a hazai történetírás számára egyik legbecsesebb emléke a Werner és Zimmerman áltat kiadott Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Ez a szászok Codex Diplomaticusa, melyhez hasonlót adott már előbb a székely nemzet számára Szabó Károly az ő Székely Oklevéltárában. Míg ilyformán Erdély két régi nemzete megteremtette a maga Codex Diplomaticusát, addig a harmadik nemzet, a magyar, melyben a separatióra való hajlam nagyobb erővel soha nem nyilatkozott, az Erdély régi történelmére vonatkozó okleveles adatok összegyűjtésében is elmaradt a két testvérnemzet mögött. Mindazok, kiknek alkalmuk volt Erdély középkori történelmével foglalkozni, mélyen érezték e hiányt, vagy talán helyesebben mulasztást, melynek pótlására még az utóbbi években is kevés remény mutatkozott. Most azonban örömmel jelenthetjük, hogy a mulasztás részben jóvá van téve, s hogy az említett hiányt, ha nem is teljesen, de jó részben pótolja a Teleki család oklevéltárának a múlt év folyamán megjelent két első kötete.. Es ezzel mindjárt ki is jelöltük a Teleki Oklevéltár eddig megjelent részének igazi nagy jelentőségét. A mi a Székely Oklevéltár a székely földre, a szász Urkundenbuch a szászok földjére, ugyanaz a Teleki Oklevéltár két első kötete a magyarok földjére. Kalauz, mely elvezet minket Erdélynek legnagyobb, a székely és szász földdel ellentétben magyar földnek nevezett részébe, melynek segítségével felderíthetjük a testvérországnak eddig nem egy pontban homályos viszonyát az anyaországhoz a mohácsi vész előtt s megismerkedünk a régi Erdély közigazgatási és igazságszolgáltatási viszonyaival. A gróf Teleki családnak maros-vásárhelyi levéltára, mely történelmünk e becses emlékeit megőrizte, 1879-ben nyilt meg a történelmi kutatás számára. Ezen évben rándult ki a Történelmi Társulat a székelyföld fővárosába s a társulat vezető tagjai csakhmar meggyőződtek, hogy a gróf Teleki család levéltára nemcsak a Tököly Imre és a bujdosók korára vonatkozó emlékekben gazdag, mint azt egész jogosan sejtették, hanem megbecsülhetetlen anyagot rejt magában Erdély régibb történelmére is. A nemes grófi család azonban nemcsak megnyitotta levéltára ajtait a történelmi kutatás számára, hanem