Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Kammerer Ernő: A Zichy-család okmánytára. VIII. kötet. Ism. Wertner Mór 152

fi 154 .TÖRTÉNETI IRODALOM. akkor — úgy hiszem — mindent említettünk, a mi e kötetnek igazán nagyszerű technikai értékét illeti. Megfelel ennek azonban a könyv érdemleges tartalma is ; van benne annyi országos — család — és művelődéstörténelmi anyag, hogy az eddig megjelent hat kötetnek bármelyikével is versenyezhetne. A Zsigmond-korszaknak itt 471 okmányban (1421 nov. 25. — 1439 deczemb. 11.) felhalmozott történeti eseményei oly különböző természetűek és helylyel-közzel Magyarország határain kívül is fontosak, hogy legjobban chronologice vázolhatjuk. E korszak nagyon nyugtalan. 1421—1422 Ozorai Pipót találjuk a csehek elleni hadjáratban ; az utóbbi évben Zsigmond pártján szerb segélyhad harczol Csehországban ; 1423-ban Pipó Havasalföldön harczol; 1424 nyarán az esztergami érsek serege (közte egy Báthory is) a hussziták ellen — az év végén Pipó a törökök ellen vonul. 1425-ben hadat készítnek a csehek ellen, nov. 13-án Zsigmond és hadserege Godon vára előtt táboroz ; 1426-ban Pipó a havasalföldi hadjárat fővezetője; 1427 — 1428 török háború; 1429 — 1431 hadjáratok a hussziták és taboriták ellen; 1431 deczember 18-án Yárdai Miklós Milánóból írja atyjának, hogy Zsigmond király 1431 nov. 25-én Milanóban koronáztatott s deczember 18-án útját Róma felé veszi; 1432-ben betörnek a hussziták Nyitramegyébe, mely alkalommal Tapolcsánt ostromolják ; 1433 április 25-én írja fennebbi Yárdai Miklós, hogy Zsigmond e napon Sienát elhagyta és koronázása czéljából Rómába indult ; 1435-ben hadi szerelményeket szállítanak Nándorfehérvárra; 1439-ig folyik a török háború stb. Az itt közöltek halmazából azonban néhány okiratot ki kell emelnünk, mert némi tekintetben ama bizonyos korszak megvilágításához vezetnek. Ertem a 310-ik és 670—672-ik lápon olvashatókat, — Rozgonyi István győri főispán 1427 jan. 25-én a bi assómegyei Rozsnyóból özvegy bátmonostori Töttös Lászlónénak írja, hogy Zsigmond király egy nappal azelőtt (jan. 24-én) a portugál királyt, Dán havasalföldi vajdát és a jelenvolt magyar főurakat székely segélyhadukkal együtt a Havasalföldre menesztette, hogy Radul vajdát fogságba ejtsék és arra az esetre, ha a Duna befagyott, tűzzel vassal a török birodalomba betörvén egészen a tenger torkolatáig hatoljanak. A király és neje egyelőre ott marad Rozsnyón stb. — Hogy e némileg már ismert hadjáratban (v. ö. Eejér X. 6. 876, 886.) a portugál királyi család egyik tagja : Péter coimbrai herczeg (-{- 1449 május 20-án) is részt vett (I. János király fia, a burgundi Capetingok természetes ágából), azt már 1843-