Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Békefi Remig: Emlékkönyv; melyet Magyarország ezeréves fenállásának ünnepén közrebocsát a hazai cziszterczi rend. Ism. Dr. Áldásy Antal 148

151 .történeti irodalom. csak e czikkekből látjuk, mily óriási áldozatokat hoz a rend, hogy kötelezettségének a tanügy terén eleget tehessen. Természetes, hogy e czél elérése, de meg a rendi élet sajátos volta, mely szükségessé teszi, hogy minden a rendbe belépett új tag a rend egész szelleméhez mérten éljen és cselekedjék, csak a rendtagok czélirányos kiképzése és nevelése által érhető el. A középkorban a kiképzésre a rend részéről nagy gond fordíttatott, míg a török hódoltság utáni időkben, midőn a rendi apátságok legnagyobbrészt külföldi cziszterczi apátságoktól függtek, a kiképzés, miután nagyrészt külföldön Heinrichauban történt, nagyon is hiányos volt. Midőn II. Frigyes a heinrichaui intézetet a magyarországiak előtt elzárta. Zirczen alakult egy hittudományi intézet. 1810—1866-ig a rendtagok Bécsben, Pesten és egyébb helyeken végezték tanulmányaikat, míg végre 1866-ban Zirczen magán újból hittudományi intézet alakult, mely 1888-ban a budapesti hittudományi s tanárképző intézetté változott át, amire főleg a tanárképzés ügye folyt be. Piszter Imre dr. a budapesti intézet igazgatójának czikke mutatja be nekünk a rend intézkedéseit tagjai kiképzése körül. Mintegy folytatását képezi ennek Szabó Otmárnak nagy fáradsággal összeállított czikke. mely a magyarországi cziszterczi írók rövid életrajzát és műveiket mutatja be, mely ékes tanúbizonysága annak, hogy a rend nemcsak a tanítás, hanem az irodalom terén is hívatott szolgája volt a hazai közművelődésnek. Érdekes jelenség, hogy a cziszterczi rend, mely első sorban a hitéletet szolgálta, lelkészkedéssel, legalább a középkorban, nem foglalkozott, sőt ettől egyenesen el volt tiltva. IX. Bonifácz 1400 deczember 16-i búcsút engedő okmánya első okleveles bizonyítéka annak, hogy a rend a lelkészkedést is bevonta működése körébe Azonban csak a XVIII. század óta, midőn a rend újból megtelepedétt hazánkban, vonta be működése körébe nagyobb mértékben a lelkészkedést is. A rend működéséről e téren Lővárdy Alajos értekezik. Jelenleg a rend 14 helységben látja el a lelkészi teendőket, a kegyúri jogot pedig a birtokain lévő lelkészségek fölött mindenkor gyakorolta. Szellemi munka mellett a cziszterczi rend, mint rend, első sorban az anyagi munkát, főleg a földművelést vallotta feladatának; hiszen a cziszterczi kolostorok élete tisztán a földbirtokon nyugodott. Földművelés képezte már a francziaországi kolostorok főfoglalkozását, s a magyarországi kolostorok lakói csak a szerzet ősi traditióit követték. A nyugati művelődés ismereteivel betelepedésük után hazánkban új kor-