Századok – 1896
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - II. bef. közl. 114
BATHOIIY GÁBOR URALKODÁSA. 123 Weiss ügyének nem használtak az apró sikerek, a templomkastélyok visszahódítása s a többé kevésbbé szerencsés portyázások a székely földön. A Barczaság ki volt merülve a székelyek s a hajdúk pusztitásai miatt, Brassó városa pedig már roppant összegeket költött a felkelésre. Weiss türelmetlenné lett, nem birta bevárni a külföldi segitséget, azt képzelte, hogy erélyes támadással megszerzi Giczynek a fejedelemséget. Október 8-án kivonúlt Brassóból. Weiss sokkal büszkébb volt, semhogy a hadi dolgokban tapasztaltabb Giczy tanácsára hallgatott volna. Október 16-án Földvár alatt megütközött a fejedelem hadaival, kik szétugrasztották gyülevész zsoldosait. Weiss úgy látszik későn gondolt a menekülésre, a Barcza vizénél egy hajdú utói érte s levágta. A csatában vagy negyven brassai tanuló is elesett, a kik a székelyeket megpillantva igy kiáltottak: »Énekeljünk, talán nem vágnak le.« Á tanulók sírdombját ma is »Studentenhiigelnek« nevezik.1) Weiss halála után Brassó tovább folytatta a küzdelmet. Benkner, a nagyravágyó senator vezette a mozgalmat s a Brassóba menekült nemesek Nemes Balázs és Káinoki János vezetése alatt támogatták a brassaiakat. Giczy András már lemondott vágyáról. Azonban a porta okúit a Giczy esetén, nem akart oly vállalatba fogni, mely esetleg nagy háborúba sodorná. Jobb alkalomra várakozott s a nagyvezér néha remélte, hogy Báthory is jobb útra téríthető. Azért a brassaiaknak azt tanácsolta, hogy béküljenek ki a fejedelemmel. Ugyanerre intették őket Bécsből, a honnan segítség helyett csak jó indúlatú biztatásokat kaptak. Báthory is megunta a küzdelmet. Megkegyelmezett Giczynek, visszaadta a szász papoknak az 1611-ben lefoglalt tizedjövedelmet s Brassónak is megbocsátott. Szebent ugyan nem adta át a szászoknak, de visszaadta Brassó birtokait háromezer forintért s a Brassóval tartó nemeseknek is megkegyelmezett. 1613 junius 3-án Brassó hűséget esküdött Báthorynak.2) E csudálatos szelídség összefüggött Báthory politikájának nagy fordulatával. A havasalföldi hadjárat óta megutálta a portát s elég könnyelműen a magyar királylyal kötött szövetségben bizott. Nem volt elég világos tudata arról, hogy menynyire gyűlölik Bécsben. Minden kis hajdú mozgalmat neki tulajdonítottak, követeit kémeknek nézték, s bármily rosszúl ') Mika id. könyve. ') L. Mika : Egy év Brassó és Erdély történetéből (Erdélyi Muzeuni Egylet kiadványai "VIII. k. Kolozsvár 1891. 13 1.)