Századok – 1896

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - II. bef. közl. 114

120 • angyal dávid. Békében akart élni nyugoti szomszédjával, hogy megfé­kezhesse engedetlen alattvalóit. Brassó, a szász föld leggazda­gabb városa, nem akart Szeben sorsára jutni. Lehetetlen volt kicsinyelni ez ellenállást a polgárok vagyona, a város földrajzi helyzete s közjogi állása miatt. Brassó ura volt a Havasal­földre vezető legfontosabb útnak s fenhatóságát kiterjesztette az egész Barczaságra, sőt Fogaras egy részére is.1) Növelte a mozgalom jelentőségét, hogy oly ember állott élén, aki nem könnyr en hajolt meg. Weiss Mihály, a brassai senator, ki csak 1611 karácsonyán lett bíróvá, művelt, világlátott és diploma -tiai dolgokban tapasztalt ember volt. Báthorynak eleintén jó szolgálatokat tett, de mindinkább meggyűlölte a szászokkal szemben annyira kíméletlen fejedelmet. Weiss büszke volt a szászok szabadságára, azt képzelte, hogy Nagy Károly kül­dötte őket Erdélybe. Nem volt elvi ellensége a nemzeti feje­delmeknek, de Báthory val szemben bárminő külföldi hatalom­mal szívesen szövetkezett Erdély ellen. Brassó nagysága volt törekvéseinek központja. »En a városé voltam s vagyok s nem az enyém« irta Báthorynak és e szavaknak súlyt adott élete feláldozásával. A szász történetírás e hősét Jósika Miklós regénye is az államférfiúi bölcseség és önzetlenseg példájának tünteti föl. De úgy látszik, hogy e nyakas polgár, aki nemes­séget szerzett magának s a brassai aranypénzek egy nemét a saját czímerével verette, bizonyos hiú képzelgéssel vállalkozott a dictator szerepére. Szász eredetű ellenségei azzal vádolták, hogy a kanczellárságra törekedett. Eleintén pénzzel s éber vigyázattal távolította el Báthory hadait Brassó falaitól, leplezve ellenséges szándékát. De Serbán Hadul győzelme után a brassaiak krónikásuk szavai szerint felmondották a fejedelemnek a tüzet és vizet. Keserűen csa­lódtak a Forgách vállalatához fűződött reményeikben. A kassai generalis kivonulása után csupán Brassó daczolt még Báthory­val a szász községek élén. Weiss oly kevéssé vesztette el bátor­ságát, hogy lövésekkel akarta elriasztani a Báthory segítségére érkező török csapatokat. Omer basa azonban nem bántotta Brassót. Valószínű, hogy a szászok megvesztegették, de különben is elvégezte már teendőit Erdélyben, mert Forgách és Hadul megszöktek előle. Nem azért küldötték, hogy Báthoryt erősítse, hanem hogy a török fenhatóságot védelmezze s a fejedelem örült, hogy nagy ajándékok árán megszabadíthatta országát az alkalmatlan segítségtől. Weiss fentartotta összeköttetéseit a portával s az itt ') Mika S.: Weiss M. 13. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom