Századok – 1895
I. Történeti értekezések - LÁNCZY GYULA: Sienai dolgok. – Magyarország és sienai szt. Bernardino; Capistran János és II. Pius pápa. 97. o.
104 SIENAI DOLGOK '— MAGYARORSZÁG ÉS SIENAI SZ. BERNHARDINO, franciscánus volt e mozgalomban, a szó régi »seraplii« értelniében, az a sienai Sz. Bernhardin nevéhez fűződik. A mi sötét, vakbuzgó és harczias, azon Capistrano Jánoshoz, ki a bit küzdelmében emésztette fel magát, midőn Hunyadi János hadjáratában az újlaki ferenczieknél meghalt. De a mi benső vallásosság a renaissance társadalmában élt vagy időnkint feléledt, az még mindig San Francesco körül nyilatkozik, körülötte fonódik. Magyarországra nézve mindez sokkal gyöngébb mértékben foganatos, vagy legalább nincsen kellőleg kidomborítva; nem ment át a köztudatba. Magyarázatul hozom fel ezeket, ha ez az új sienai folyóirat a Sergardi satyráin kívül még csak két önálló tanulmányt közöl a következő czímek alatt : Jegyzetele S. Bemardinoról, egy kiadatlan okmány kiséretében — és a Sienai S. Francesco templom s a Piccolominik ; amaz F. Donáti tanár, utóbbi Mgr. Toti-tól. Donáti tanár közleménye, mely szerényen egy korabeli kiadatlan okmánynak bevezetéseül lép fel, tényleg becses és eredeti adalékokkal bővelkedik S. Bernardino nevezetes élettörténete és szerepléséhez. Sokan írtak róla, mondja Donati, de hiányzik egy könyv, mely ezen alakot korának közviszonyai, társadalmával összefiiggőleg befejezetten (compiutamente) előtüntetné. Nem tudom, ismeri-e Toussaint könyvét (Das Leben des h. Bernhardin) és mennyiben felelne az meg a magasabb igényeknek. Donáti azon speciális könyvtári anyagon kívül, melyhez csak Olaszországban lehet s ott is külön utánjárással hozzáférni, számos kiadatlan okmányt és néhány főfontosságú kéziratforrást értékesített —- utóbbiakat a sienai communális könyvtárból — mint a Sigism. Tizio-féle XV. századi Históriáé Senenses, s az Aldobrandinik neve alatt jegyzett Cronaca Senese volgai* nyelven, a XVI. századból ; tehát nem közvetlen forrás, de azért, mint az idézetekből látjuk, kiváló becscsel bíró, főleg ott, a hol egykorú kútfőkből ellenőrizhető. így alighanem először lát napvilágot az az adat, bogv egy közokiratban, mely 1402. augusztus 31-én a sienai »Mercanzia« házában lőn kiállítva (ma a sienai állami levéltárban őriztetik) »Dominus Bernardinus de Senis, civis Massanus«