Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Dr. Illéssy János és Pettkó Béla. A királyi könyvek. Ism. K. 856. o.

858 TÖRTÉNETI IRODALOM. 858 II. Ferdinánd idejére esik az Eszterháziak (1626) s a Pálffiák rangemelése (1634); ezeken kívül nemesítést hetet, hárói rangra való emelést nyolczat s grófi rangadományt hármat találunk. Nem sokkal gazdagabb feljegyzésekben III. Ferdinánd kora. melyben nemesítést négyet, bárói rangadományt tizenkettőt. grófi rangadományt kilenczet ; négy grófi és két bárói család indigenatusít jegyezték fel. Lipót kora csak a feljegyzések szerint is gazdag a rangadományokban : Neme;ségadomány nyolczvanhét jegyeztetett fel. bárói méltóság adománya ötven, grófi buszonkilencz ; indigenatust nyert köznemes család tizenöt, báró család tizenhárom s grófi család hét. E számok eléggé mutatják, liogy a rangemelések, illetve nem is a rangemelések, hanem azok feljegyzésének zöme a XVIII. és XIX. századokra esik. Az előnév külön adomány tárgyát csak Mária Terézia korától képezi ; a feljegyzések szerint egyszersmind e királynő által adatott a regestrált 340 év alatt legtöbb czím és rang. Kétségkívül fontos e könyvben a municipiumok pecsétes czímeradományozásainak feljegyzett esetei. Ezek szerint : Akadémiák (1780.), Arad vm. (1767.). Arad város (1834.), Árva vm. (1669.), Bács-Bodrog vm. (1837.),Baranya vm.(l694.), Biliar vm. (1690.), Bodrog vm. (1715.), Buda város (1703.), Budai egyetem (1780.), Budai nemes ifjak akadémiája (1780.), Debreczen város ( 1693.), Debreczeni görög kereskedők (1690.), Erdély nagyfejedelemség (1765.), Érsekújvár (1843.), Eszék város (1809.). Esztergom város (1708.), Esztergom vm. (1836.), Lfácsország és Lodoméria (1782.). Kőrös város (1752.), Kőrös vm. (1759.), Kőszeg város (1841.), Krassó vm. (1779.), Külső-Szolnok és Heves vm. (1837.), Liptó vm. (1680.), Mármaros vm. (1748.). Mosony vm. (1837.). N.-Becskerek város (1832.), N.-Kikindai kerület (1817.), N.-Selyk (1552.), N.-Várad (1712.), Nyíregyháza (1837.). Pest város (1703.), Pest-Pilis-Solt vm, (1703.). Szatmár vm. (1721.), Szatmár város (1662.), Szatmári káptalan (1838.). Szeged város (1719.), Székes-Fehérvár (1703.), Sz.-fehérvári káptalan (1777.), Sz.-György város (1845.), Szerém vm. (1747.), Temes vm. (1779.), Temesvár város (1781.), Váczi káptalan (1700.), Varasd vm. (1763,). Veszprém vm. (1836.), Zirczi apátság (1814.), Zombor város (1749.), Doboka vm. (1748.), Erzsébet város (1785.). Közép-Szolnok vm. (1753.), -e korban nyerték czímerüket. pecsétjüket vagy régi czímerük és pecsétjük megerősítését. Összevetve már mcst a fenti számokat, ez aránylag