Századok – 1895

III. Tárcza - Állandó rovatok - Vegyes közlések - 967. o.

TÁRCZA. Magyar belügyministerem előterjesztésére dr. ? aaler Gyula országos főlevéltárnoknak a ministeri tanácsosi czímet és jelleget díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben. 1895. évi november hó 8-án. Ferencz József, s. k. Berezel Dezső, s. k. t GROSSCHMIED GÁBOR a Bács-Bodrogvármegyei Történelmi 'Társulat titkára nov. 15-én 82 éves korában elhunyt. Aggkora daczára összetartó lelke volt a Bács-Bodrogvármegyei Történelmi Társulatnak, melynek közlönyét 1887 óta nagy buzgalommal szerkesztette, amint hogy az valóban tárháza a megye történetére vonatkozó becses monographiáknak, melyek közül többet G rosseb mied irt. Első irodalmi munkája Bécsben 1850-ben jelent meg » Österreich-Ungarn und die AVojvodina. Von einem Saxo-Magyaren« czím alatt, de nem sokára betiltatott. Magának a vojvodinának történetét 1888-ban adta ki. Fáradhatatlanul gyűjtötte az adatokat a vármegye monographiájához, de annak elkészítésében meggátolta a halál. t CSERGHEÖ GÉZA nov. 8-án meghalt. Ő nálunk a czímer-leírás helyes megállapítója. A legtöbb régi nemzetség czímere felkutatásával s a Siebmacher magyar része szerkesztésével nagy szolgálatot tett a történettudománynak. Működését csak szűk körben ismerték, mert első sorban csak szűk kört érdeklő tárgygyal foglalkozott • mind a mellett meg volt az az elégtétele, bogy a tudomány legfőbb fóruma, a M. Tud. Akadémia is elismeréssel adózott neki, a mikor 1893-ban a Péczelv díjat neki ítélte a Karácsonyi Jánossal írt »Magyar Nemzetségek« czímü munkájáért. Sajnos, hogy ennek megjelenését már nem érhette meg. Csergheö Géza 1840-ben született Heiligenstadtban. 1859-ben atyja akarata ellenére a hadseregbe lépett és csakhamar hadnagygyá lépett elő. Készt vett az 1859- és 1866-iki olaszországi hadjáratokban s rettenthetetlen bátorságának, egy az eltűnt romanticus korra emlékeztető tettével adta jelét Custozzáhál. a mikor századjából kiválva, egyedül tört előre, egy ellenséges battéria közé, s egyedül verte szét az elámult tüzéréket, a kiknek pár perez kellett, hogy ismét magukhoz térjenek, mi alatt Csergheö nevét az egyik ágyúba véste, annak jeléül, hogy ott volt s hogy nem rajta múlt elfoglalásuk. A katonai szolgálattól mint őrnagy vált meg, hogy kedvelt tudományának élhessen. 1871-ben a bécsi »Adler« herald, és geneal. társaság egyik megalapítója lett. 1883-tól Magyarországon élt s munkás tagja lett a mi Heraldikai társulatunknak. Előbb Nagy Ivánnal, utóbb Csorna Józseffel szerkesztette a Siebmachert, és vele írta meg az »Alte Grabdenkmäler in Ungarn« czímü művet ; számos czikkével hozzá járult az új heraldikai iskola megalapításához s nem egy vitás genealógiai kérdés tisztázásához. Az utolsó pillanatig